Barcs Város Önkormányzata

P o l g á r m e s t e r é t ő l

7571. Barcs, Bajcsy Zs. 46.

Pf.: 62. Telefon: 82/462-459

 

 

 

 

 

 

 

 

……….. sz. napirendi pont

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Előterjesztés

 

Barcs Város Önkormányzata 2011. évi költségvetési koncepciója

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Készült: Barcs Város Képviselő-testülete

2010. december 15-i ülésére

 

 

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 70 §-a értelmében a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót november 30-ig, a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-ig kell benyújtani a Képviselő testület részére.

Az államháztartás működési rendjét meghatározó 292/2009. (XII. 19.) számú kormányrendelet 25 §-a szerint a költségvetési koncepció elkészítése során figyelembe kell venni:

• A makrogazdasági és ágazati stratégiai koncepciókat, előrejelzéseket, pénzügyi számításokat,
• A kormányprogramot, illetve – helyi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat esetében – az önkormányzati (gazdasági) programot, valamint az országos kisebbségi önkormányzatok költségvetési koncepcióját,
• A nemzeti fejlesztési tervet és az európai uniós forrásból finanszírozott támogatások tárgyévi társfinanszírozási kötelezettségét,
• A gazdasági és ágazati statisztikai adatokat és jelentéseket,
• Az előző évek zárszámadási adatait és jelentéseit,
• Az ellenőrzési jelentéseket, valamint az azok alapján készült intézkedési tervek végrehajtásáról készült beszámolókat.

 

A 2011. évi költségvetési koncepciót meghatározó főbb tényezők:

 

• A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló T/1498. számú törvényjavaslat,
• Az Önkormányzat 2010. I-III. negyedéves költségvetésének helyzete és a IV. negyedévre vonatkozó tendenciák,
• A fejlesztési és a működési feladatokhoz vállalt kötelezettségek,
• A hatályos és a tervezett jogszabályokból eredő kötelezettségek hatása,
• Az önkormányzat intézményeinek feladatai.

 

A magyar gazdaságot jellemző folyamatokat, így a gazdaság teljesítőképességét, 2011-től egyrészt a globális világgazdasági válság negatív hatásainak kifutása, másrészt a kormányzat új, növekedésorientált gazdaságpolitikájának alkalmazása révén várhatóan - mind a külső, mind a belső feltételek oldaláról - a megelőző időszaknál kedvezőbb tendenciák alakítják majd. Az elmúlt évekre jellemző mély válságból való kilábalás azonban csak fokozatosan történhet meg.

A Kormány gazdaságpolitikájának középpontjában a gazdaság növekedésének beindítása és a foglalkoztatás növelése áll, a költségvetés stabilitásának megtartása mellett. E célok elérése érdekében már 2010. II. félévében intézkedések történtek. Ezek középpontjában – az Új Széchenyi Terv célkitűzéseivel összhangban – a gazdaság növekedési potenciáljának növelése érdekében a vállalkozási tevékenység serkentése és a versenyképesség növelése áll, kiemelten a magyar kis- és középvállalkozások (KKV) tekintetében.

 

A 2011. évi költségvetés-politika kiemelt feladata, hogy az államot a közérdek szolgálatába állítsa, ennek érdekében a rendelkezésére álló eszközökkel elősegítse a munkahelyteremtést és a bürokrácia leküzdését.

 

A magyar gazdaság egyensúlyi és növekedési problémái leginkább a foglalkoztatottságban gyökereznek, ezért a Kormány gazdaságpolitikájának középpontjában a munkahelyteremtés, valamint a személyi jövedelemadó rendszer átalakítása és a családi kedvezmény igénybevételi lehetőségének kiszélesítése és a mértékének jelentős emelése áll.

 

A Kormány fontos célnak tekinti továbbá a nyugdíjrendszer átláthatóbbá és biztonságosabbá tételét. Ennek egyik eleme a magán-nyugdíjpénztári rendszer szabályozásának lényeges megváltoztatása.

 

Közérdek, hogy az állami bürokrácia kevesebbet költsön magára, ezért a kiadásokat 2011-ben legalább 5%-kal kell csökkenteni, több tízmilliárd forintos megtakarítást érve el ezzel. A bürokráciacsökkentés a fejlesztés-politikában, a pályázati rendszerben is megvalósul.

Az állami kiadások csökkentése céljából a 2011. évi költségvetés összeállításakor a következő konkrét intézkedésekre, előírásokra került sor:

- jutalom nem tervezhető;

- a cafetéria juttatás 2011-ben legfeljebb 200 ezer Ft/fő összeggel tervezhető;

- a külső személyi juttatásokat a lehető legminimálisabb mértékre kell csökkenteni;

 - a dologi kiadásokon átlagosan 5%-os megtakarítás érvényesült;

- a szellemi tevékenység végzésére (számlás foglalkoztatás) előirányzat csak indokolt esetben tervezhető.

 

A helyi adók vonatkozásában 2011-től csökken az adófajták száma, megszűnik a vállalkozók kommunális adója és a nyaralók után kivetett idegenforgalmi adó.

Egyszerűsödik az ideiglenes jellegű iparűzési adókötelezettséggel összefüggő adózói és adóhatósági adminisztráció (például megszűnik a piaci-vásározó kiskereskedelmi tevékenység utáni adókötelezettség, továbbá az építőipari tevékenységet végző vállalkozások adókötelezettsége a tevékenység-végzés 31. napja helyett 2011-től annak 61. napján kezdődik). A jogalkalmazás támogatása érdekében pontosításra és kiegészítésre kerülnek az iparűzési adóalap-megosztási szabályok.

A gépjárműadóban - figyelemmel az Alkotmánybíróság vonatkozó döntésére - a visszaélések korlátozása érdekében 2011-től csökken a súlyos mozgáskorlátozottakat megillető gépjárműadó-mentesség: az adómentesség csak a súlyos mozgáskorlátozottak által üzemeltetett személygépkocsik átlagos  (évi 12 ezer forint) adóértékig jár. Emellett 2011-től könnyebbé válik a légrugós rugózási rendszerű tehergépjárművekre, autóbuszokra vonatkozó adókötelezettség teljesítése.

 

A 2010-ben elindult, a társult formában működtetett, kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztése, felújítása mellett új támogatási cél a települési önkormányzatok, illetve a többcélú kistérségi társulások tulajdonában, fenntartásában lévő iskolai és utánpótlás-sport infrastruktúra fejlesztése, felújítása, valamint az ART mozik technikai korszerűsítése.

A támogatási rendszer egyszerűsítése és áttekinthetőbbé tétele érdekében több területen csökken a normatív hozzájárulások száma: a szociális alapszolgáltatások jogcímrendszere egyszerűsödik, a közoktatás területén az alapfokú művészetoktatáshoz, a kollégiumok működtetéséhez kapcsolódó összes hozzájárulás az ágazat alapnormatívájában jelenik meg. Szintén a támogatások jobb áttekinthetőségét szolgálja, hogy a korábbiakban egyedi pályázati típusú igénylés helyett a jövőben normatív módon jutnak el egyes források az önkormányzatokhoz. Ilyenek az informatikai támogatás, az érettségi és szakmai vizsgák lebonyolításának támogatása, óvodáztatási támogatás stb.

A települési önkormányzatok jövedelemkülönbség mérséklési számítása is egyszerűsödik. Alapjává a korábbi – év közben folyamatosan változó – adat helyett mindig a két évvel előbbi tény adóerőképesség válik. Ugyanúgy, ahogyan a jövedelemkülönbség mérséklés másik tényezője, a helyben maradó személyi jövedelemadó is mindig a két évvel korábban bevallott és településre kimutatott összeggel szerepel a számításban. Így szükségtelen az eddigi bonyolult igénylés és elszámolás, továbbá megszűnik az önkormányzatok tervezésében az ebből fakadó bizonytalanság.

A költségvetési törvény tervezete javaslatot tesz helyi önkormányzati fejezeti tartalék létrehozására. A cél az, hogy az Országgyűlés által a helyi önkormányzatok számára jóváhagyott támogatások az önkormányzati alrendszeren belül kerüljenek felhasználásra. Ezért ezt a keretet növeli az önkormányzatok évközi lemondásának és pótigénylésének, valamint év végi elszámolásának egyenlege.

Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatásának feltételrendszere az elmúlt években folyamatosan szigorodott, algoritmusa egyre bonyolultabbá vált. A döntés-előkészítés pedig egyre inkább szem elől tévesztette a települések valós pénzügyi helyzetét. Így egyre kevesebb önkormányzat vált jogosulttá az alanyi támogatásra. Az egyéb támogatásból pedig egyre több önkormányzat részesült. Indokolt ezért a két támogatási jogcím „összevonása”.

A tervezet egyszerűsíteni javasolja a támogatásigénylést, hiszen a Kincstárban az önkormányzati rendszeres adatszolgáltatásokból rendelkezésre állnak a megalapozott döntés-előkészítéshez szükséges adatok. A támogatási szükséglet megítélésekor a hangsúly áttevődhet az önkormányzatok konkrét pénzügyi helyzetének értékelésére.

Folytatódik a társulásban történő feladatellátás ösztönzése, amelynek következtében tovább erősödhet a szakmai és pénzügyi szempontból is hatékony közszolgáltatást biztosító feladatellátás.

Az EU Önerő Alap támogatás – a determinációk és az új igények forrásán túl – ígérvénnyel teremt lehetőséget az egészséges ivóvíz-beruházások derogációs kötelezettségeinek megvalósítására.

 

A helyi önkormányzatok által ellátandó feladatok megvalósításának egyik legfontosabb alapdokumentuma az éves költségvetés, amelyben a település képviselői egész évre meghatározzák a gazdálkodással kapcsolatos teendőket, azok kereteit, az egyes ellátási formákban a szükséglet-kielégítés mértékét. Az önkormányzati gazdálkodás tervezési szakaszában számbavételre kerülnek az önkormányzati törvényben meghatározott kötelező, valamint az önként vállalt feladatok teljesítéséhez szükséges kiadások előirányzatai és az azokat biztosító bevételek előirányzatai. Az éves költségvetés tervezésének első szakasza a költségvetési koncepció összeállítása.

Az Önkormányzat feladatai ellátásának feltételeit saját bevételekből, átengedett központi adókból, más gazdálkodó szervektől átvett pénzeszközökből, központi normatív, valamint kistérségi normatív hozzájárulásokból, támogatásokból teremti meg.

 

Intézmények saját bevételei:

• Étkezési térítési díjak,
• Bérleti díjak,
• Szolgáltatás nyújtásából,
• Tankönyvek értékesítéséből,
• Közüzemi díjak továbbszámlázásából származó bevételek.

 

A 2011. évi költségvetési egyensúly megteremtéséhez elengedhetetlen minél nagyobb saját bevételeket realizálni. Törekedni kell az intézmények szabad kapacitásainak – helyiségek bérbeadása, termék- és szolgáltatás értékesítés – maximális kihasználására. A közművelődési és közgyűjteményi intézményekben a belépőjegyek, szolgáltatási díjak jelentik a lehetséges bevételi forrásokat, meg kell ragadni minden lehetőséget ezek növelésére.

 

Az Önkormányzat bevételei:

Önkormányzati szinten legjelentősebb tétel a helyi adó bevételekből származik. Meg kell vizsgálni adónemenként az esetleges adómérték emelés bevételekre gyakorolt hatását. Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények  megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC törvény 22-24 §-a alapján 2011. január 1. napjától megszűnik a vállalkozók kommunális adója és az üdülőépületek utáni idegenforgalmi adó. Barcs város illetékességi területén csak a vállalkozók kommunális adója szűnik meg a fenti jogszabály alapján. Az önkormányzatnak ennek hatására várhatóan 4.500 eFt bevételkiesése keletkezik.

 

A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása alapján az egyes tételek helyi adómértékek valorizációjáról:

Az 1990. évi C. törvény 6. § c) pontja értelmében az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan kell megállapítani.

Az adóbevételek teljesítését jelentősen befolyásolják/ befolyásolták olyan objektív körülmények, mint a gazdasági helyzet alakulása vagy a növekvő munkanélküliség, amely nehezíti az adózást.

E törvényhely értelmében a hasznos alapterület szerint működtetett építményadóra, az alapterület szerint működtetett telekadóra, a magánszemélyek kommunális adójára és a tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adóra vonatkozó törvényi felső mértékek 2005. január 1-jétől a KSH által közzétett fogyasztói árszínvonal változással valorizálhatók. A törvényi felső mérték és a valorizáció együttesen határozza meg ezen adónemekben az adómaximumot.

 

Helyi adó törvény szerinti adómérték felső határa:

 

Építményadó: 900 Ft/m2

Telekadó: 200 Ft/m2

Magánszemélyek kommunális adója: 12000 Ft/adótárgy

Tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adó: 300 Ft/vendégéjszaka

 

2011. január 01-től az adómaximumok (valorizáció utáni értékek):

 

Építményadó: 1241,2 Ft/m2

Telekadó: 275,8 Ft/m2

Magánszemélyek kommunális adója: 16550,6 Ft/adótárgy

Tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adó: 413,7 Ft/vendégéjszaka

 

Jelenleg önkormányzatunknál:

 

Építményadó: 450, Ft/m2 (üzlet, iroda) 266 db adótárgy,

225 Ft/m2 (egyéb) 72 db adótárgy

Telekadó: --- Ft/m2

Magánszemélyek kommunális adója: 12000 Ft/adótárgy 4069 db adótárgy

Tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adó: 347 Ft/vendégéjszaka 9 adózó

 

 

 

Kivetett adó 2010. évben:

 

Építményadó: 31.122.600 Ft

Telekadó: ----------------

Magánszemélyek kommunális adója: 43.839.732 Ft

Tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adó: 164.131 Ft (473 vendégéjszaka 2010.10.hó-ig)

 

Valorizáció után (ha az önkormányzat a maximális értékre növeli az adó mértékét, várhatóan az adóbevételek alakulása):

Építményadó: 133.747.600 Ft (egységesen)

Telekadó: ----------------

Magánszemélyek kommunális adója: 61.138.500 Ft

Tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adó: 193.900 Ft (2010. év bevallott vendégéjszakái alapján)

 

Szintén saját bevételként vehetők figyelembe az igazgatási bevételek, a bérleti díjakból származó bevételek, a kamatbevételek, a közterület használati díjak, valamint az önkormányzat területén kiszabott bírságok.

Saját bevételként vehetők figyelembe a felhalmozási és tőkejellegű bevételek, melyek az önkormányzati telkek értékesítéséből, valamint vagyonhasznosításból származnak.

Szintén a saját bevételek között szerepelnek az ún. átvett pénzeszközök , amelyek más gazdálkodó szervezetektől átvett bevételek, a szociális kiadások (gyermekvédelmi támogatás, mozgáskorlátozottak támogatása) utólagos leigényelhető összege.

Normatív állami hozzájárulásokat és támogatásokat a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján a következő táblázat mutatja:

 

	Megnevezés	2010. év	2011. év
		összeg (e Ft)	összeg (e Ft) SZÁMÍTTOTT ADAT
	Egyéb támogatások	496 835	495 911
1	Települési Önkormányzatok üzemeltetési, igazgatási, sport- és kulturális faladatai / Lakosságszám szerint / 11732	23 043	32 486
2	Körzetközpont alap-hozzájárulás	3 000	3 000
Körzeti igazga-tás	Okmányiroda működési kiadásai	4 449	3 804
	gyámügyi igazgatási feladatok	5 838	14 815
	építésügyi igazgatási feladatok	4 017	4 632
5	Lakott területtel kapcsolatos feladatok	259	279
7	Súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő települési Önk. feladatai	26 984	26 749
8	Üdülőhelyi feladatok / idegenforgalmi adó	240	200
Önk.megille-tő SZJA megosztása	A települési önkormányzatot megillető, településre kimutatott SZJA 8%-a	106 308	97 224
	A települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódásának mérséklése	322 697	312722
	Szociális támogatás	249471	250701
10	Pénzbeli szociális juttatások	106775	105846
11	Szociális és gyerekjóléti alapszolgáltatás feladatai	44125	40270
12	Szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti elhelyezés	80627	83801
14	14.a. / Bölcsődei ellátás	17294	19764
	14.c. / Ingyenes intézményi étkeztetés	650	1020
	Közoktatás támogatása	834844	849063
15	15.a. / Óvodai nevelés	84130	83425
Közoktatási alap hozzájárulás	15.b. / Általános iskola	193170	183927
	15.c. / Középfokú iskola	145465	143898
	15.d. / Iskolai szakképzés, elméleti képzés	31803	37600
	15.e. / Alapfokú művészetoktatás	16685	23970
	15.f. / Kollégiumok közoktatási feladatai,externátusi nev.okt.	31490	45198
	15.g. / Napközis/tanulószobai, iskolaotthonos foglalkoztatás	16763	24910
16	16.1.1. / Iskolai gyakorlati oktatás	5950	7968
Közoktatási kiegészítő hozzájárulások	16.1.2. / Szakmai gyakorlati képzés a szakképzési évfoly.	11420	10074
	16.2. / Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelés okt.	72695	73382
	16.bb. / Korai fejlesztés, gondozás	2400	1920
	16.bc. / Fejlesztő felkészítés - egyéni	11590	672
	16.3. / Nem magyar nyelven folyó nevelés és oktatás, valamint a roma kisebbségi oktatás	3173	4493
	~ Kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi nevelés-oktatás	16947	14480
	16.4. / Nappali rendszerű iskolai oktatásban nemzetiségi nyelven folyó oktatás	1408	1451
	~ Nappali rendszerű iskolai oktatásban két tanítási nyelven folyó oktatás	16640	15104
	~ Nyelvi előkészítő évfolyamok	2069	2176
	16.5. / Pedagógiai módszerek támogatása, művészeti oktatás	15123	15670
	16.eb. / A középszintű érettségi vizsga és a szakmai vizsga lebonyolítása	1182	948
	16.ec / Szakmai informatikai fejlesztési feladatok támogatása	5480	11262
	16.6.1. / Bejáró nappali tanulók ellátása	5324	5340
	16.6.2. / Intézményi társulás óvodájába, iskolájába járó gyermekek, tanulók támogatása	5772	6631
17	17.a. / Kedvezményes óvodai, iskolai, kollégiumi étkeztetés	84655	90168
Szoc.jut-tatások	17.b. / Tanulók ingyenes tankönyvellátásának támogatása	12590	16236
	17.3 / Kollégiumi, diákotthoni lakhatási feltételek megteremtése	40920	28160
	Kötött felhasználású normatív támogatás	211430	226636
I.	Kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatokhoz	16200	30693
II.	Szociális továbbképzés és szakvizsga támogatása	188	197
IV.	Helyi Önkormányzati hivatalos tűzoltóságok támogatása, személyi és dologi kiadásaihoz	195042	195746

 

A Barcsi Többcélú Kistérségi Társulástól 2011. évre (a 2010. novemberi mutatószám felmérés alapján) 101.786 eFt kistérségi kiegészítő normatívát kapunk. Ez az összeg 2010-ben 87.378 eFt volt.

 

A helyi önkormányzatok által felhasználható és általuk igényelhető központosított előirányzatok – Barcs Város Önkormányzatát érintően – a következő jogcímeken tartalmaznak elosztható, kötött felhasználású kötelezettséggel járó forrásokat:

• Lakossági közműfejlesztés támogatása,
• Települési és területi kisebbségi önkormányzatok működésének támogatása,
• Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás,
• Szakmai vizsgák lebonyolításának támogatása,
• Nyári gyermekétkeztetés,
• Kötött felhasználási kötelezettséggel járó források az egyes közoktatási feladatok támogatása, egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése, egyes szociális feladatok kiegészítő támogatása, az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása.

 

 

2011. évi kiadások számbavétele:

Az Önkormányzat kiadásainak tervezése során figyelemmel kell lenni a jogszabályokban, a helyi önkormányzati rendeletekben, a Képviselő-testületi határozatokban és koncepciókban, valamint a gazdasági programban foglalt feladatokra.

A szükségletek, igények teljes körű ellátását a felhasználható források mértéke nem teszi lehetővé. Ezért a tervezés során biztosítani kell a kötelezően ellátandó feladatok elsőbbségét és a feladatfinanszírozást.

 

Személyi juttatások és járulékok, ellátottak juttatásai:

A költségvetési törvényjavaslat és az azt megalapozó egyéb törvények módosításai az illetmények és juttatások vonatkozásában a következőket tartalmazzák:

• A köztisztviselői illetményalap változatlanul 38.650.- Ft.
• A köztisztviselői cafeteria-juttatás 2011-ben legfeljebb 200 ezer Ft/fő összeggel tervezhető.
• 2011-től az étkezési hozzájárulást (hideg, meleg egyaránt) 18.000.- Ft/fő/hó étkeztetés összegéig 19,04 % kifizetői SzJA terheli.
• A közalkalmazottak bértáblája és az illetménypótlék számítási alapja a 2010. évivel azonos.
• A társadalombiztosítási járulék mértéke továbbra is 27 % marad és nincs felső határ.
• Megszűnnek a munkaviszonyban álló dolgozó minimális járulékfizetésére vonatkozó szabályok, a munkaadó csak a tényleges jövedelem alapul vételével köteles a járulékok megfizetésére.
• Megszűnik a természetbeni juttatások utáni járulékfizetési kötelezettség (a béren kívüli juttatás mentes minden társadalombiztosítással összefüggő tehertől, vagy 27 %-os EHO-t kell leróni értékének 1,19-szerese után).
• A pedagógusok szakkönyvvásárlására 2011-re 4.000.- Ft/fő/év összeget kell biztosítani.
• A közoktatásban a kiemelt munkáért járó kereset-kiegészítés számítási alapja továbbra is 5.250.- Ft/fő/hó.
• 2011. költségvetési évben csak a törvény által kötelezően előírt bérfejlesztésekkel szabad számolni.
• Az intézményekkel szemben továbbra is elvárás az, hogy nyugdíjast nem foglalkoztathatnak és minden racionális lépést meg kell tenniük a takarékosság érdekében. Elvárás a dolgozók több intézményegységben történő munkavégzése.

 

A személyi juttatások előirányzatait úgy kell megtervezni, hogy a törvényi kötelezettségeken alapuló kifizetésekre nyújtsanak fedezetet.

A köztisztviselőket megillető cafeteria juttatás éves összegét az illetményalap ötszörösének (bruttó 193.250.- Ft/fő/év) megfelelő összegben javasoljuk tervezni a törvényben szabályozott minimum összegben.

A közalkalmazottak számára cafeteria juttatást biztosítottunk 2010. évben. Ez nem előírt, hanem adható juttatás. Amennyiben minden közalkalmazott jövőre a 2010. évi szinten részesülne cafeteria juttatásban, az összességében, Önkormányzati szinten 85.962 eFt-os kiadást jelentene. A jelenlegi költségvetési helyzet ismeretében az Önkormányzat cafeteria juttatást nem tud biztosítani a közalkalmazottak számára a 2011. évben. A közhasznú, illetve a közcélú, valamint közfoglalkoztatott munkavállalók részére étkezési hozzájárulás biztosítását nem tervezzük.

A személyi juttatásoknál vizsgálni kell azokat a belső lehetőségeket, amelyek megtakarítást eredményezhetnek. Ezek lehetnek pl. természetes létszámcsökkenés, az üres álláshelyek megszüntetése, valamint feladatok, szervezeti egységek felülvizsgálata, munkaszervezésből, teljesítménynövelésből származó létszám megtakarítás.

 

Dologi kiadások:

Az ésszerű takarékosság követelményének érvényesítése érdekében felül kell vizsgálni a dologi kiadások alakulását, rangsorolni kell a feladatokat annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló források a megfelelő helyekre koncentrálódjanak. Fontos, hogy a tervezés feladatorientált legyen.

A dologi kiadások tervezésénél a 2010. évi tényszámokat kell kiindulási alapnak tekinteni. Ez csak a tényszerű változások egyenlegeivel növekedhet úgy, hogy a növekedés fedezetét saját bevétel biztosítsa.

 

Fejlesztések:

 

A Képviselő-testület a 58/2007.(III.29.) számú határozatával elfogadta Barcs Város fejlesztési programját a 2007-2013 évek közötti tervezési időszakra.

A Dél Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a II. Nemzeti Fejlesztési Terv részét képező Dél Dunántúli Operatív Programot, illetve a hozzá kapcsolódó Stratégiai Fejlesztési Programok nagy részét véglegesítette, melynek eredményeképpen körvonalazódtak a Régiót érintő pályázati lehetőségek, konkrét pályázati kiírások jelentek meg, melyekre pályázatokat nyújtottunk be. Az egyeztetések figyelembevételével megfogalmaztuk azokat a várost érintő fejlesztési programokat, leírtuk a várost érintő pályázatokat és fejlesztéseket, amelyeket a 2007-2013. közötti évek tervezési időszakban végre kívánunk hajtani, létre kívánunk hozni.

 

Szem előtt kell tartanunk az oktatásügyben és az egészségügyben bekövetkezett változásokat és ezzel összefüggésben az önkormányzatunkat terhelő feladatokat. E körülményekre tekintettel végrehajtottuk az oktatási intézményrendszerünk átszervezését. További feladatunk az intézményeink megfeleltetése az új szervezeti struktúrának, ezzel megteremtve a huszonegyedik század követelményeinek megfelelő oktatási hálózat, valamint közös irányítású egységes intézményfenntartó társulás keretében működő oktatás feltételeit. Alap és középfokú oktatási intézmények rekonstrukciója esetén az Arany János és Deák Ferenc Általános Iskolák, valamint a Széchényi Ferenc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium rekonstrukciója jön létre. A DDOP 3.1.2./2F Humán közszolgáltatások fejlesztése c. ablakban beadott pályázat támogatási szerződését 2010. év elején aláírtuk, ez után megkezdődhetett a kivitelezés, amelynek jelenlegi határideje 2011. január 31. A pályázat lefolytatása kapcsán az 5. kifizetési kérelem lebonyolítása van folyamatban.

 

A Dél-Dunántúli Operatív Program az egészségügyi szolgáltatások minőségének javítása érdekében megfogalmazza a Kistérségi Járóbeteg Központok kialakítását, melynek egyik eleme a Barcsi Járóbeteg Központ. A DDOP programhoz kapcsolódva a Kistérségi Járóbeteg Központ kialakításánál cél egy új gyógyászati egység fejlesztése, egynapos sebészeti szolgáltatással, zöldmezős beruházásban. A projekt a DDOP 3.1.3.B Integrált járóbeteg szakellátó központok fejlesztése c. konstrukcióban valósítjuk meg. A pályázat beadásra került, és támogatásban részesült. A járóbeteg-ellátó intézmény fejlesztés kivitelezői és eszközbeszerzési közbeszerzési eljárása lezárult, a beruházás elindult. A támogatási szerződés 2009. év végén aláírásra került, ezek után elindulhatott a kivitelezés, amelynek határideje 2011. január 28. A projekt lefolytatása kapcsán a 4. kifizetési kérelem lebonyolítása van folyamatban. Az átadás határideje 2011. március 31.  A 2011. évi költségvetés tervezése során kiemelt figyelmet kell fordítani a működési költségek tervezésére.

 

A Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ szolgáltatásainak fejlesztése a DDOP 2.1.1.B Komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása c. pályázati konstrukcióban beadott pályázat az első fordulóban és a második fordulóban is nyert. Az építési kivitelezés 2009. augusztusában elindult, és 2010-ben lezárult. A projekt pályázati zárása elfogadásra került.

 

A Dráva Völgye Középiskola rekonstrukciós munkáinak befejezése lehetővé teszi, a Dráva Völgye Középiskola - Ipari és Kereskedelmi Szakiskola- Óvoda - Könyvtár közötti terület egységes intézményi területté alakítását, rehabilitációjával történő rendezését és parkosítását, az intézményegységek külső felújítását. Parkolók kialakításával lehetőséget lehet teremteni a sportcsarnokban rendezendő programok résztvevőinek fogadására és a rendezvények zavartalan lebonyolítására. Ezzel párhuzamosan meg kell oldanunk az Ifjúság utca burkolatának felújítását és csapadékvíz elvezetését. Barcs Nyugati városrész rehabilitációja (Dráva Völgye Középiskola, Szakképző Iskola, Városi Könyvtár, Ifjúság utca, Barátság utca közötti területekre) pályázat beadásra, befogadásra került, és támogatásban részesült a DDOP 4.1.1.A Funkció bővítő integrált városfejlesztési akciók támogatása c. pályázati kiírásban. A támogatási szerződés 2010 nyarán aláírásra került, így a kivitelezés elindulhatott. Az 1. számú kifizetési kérelem folyamatban van.

 

Törekednünk kell arra, hogy a II. Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjaiba nem illeszthető feladatainkra a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatását segítő pályázati lehetőségek kihasználásával jussunk forrásokhoz. Az ÚMFT Leghátrányosabb Helyzetű Kistérségek fejlesztési programjában a fő cél a leghátrányosabb helyzetű kistérségben olyan kistérségi szintű fenntartható térségfejlesztési kapacitás megalapozása vagy megerősítése, amely biztosítja a kistérséget érintő fejlesztések eredményességét, s ezáltal a közjó helyben élők által is érzékelhető növelését, végső soron a leghátrányosabb helyzetből való kitörést. Ennek keretében a következő fejlesztéseket tűztük ki fő céloknak.

 

Folytatni lehet a 2004-2005. évben végrehajtott városrehabilitációs programunkhoz kapcsolódóan a város központjában elhelyezkedő Hősök tere, egészségügyi területek, sportterületek és Szabadidő Központ rehabilitációját, amelynek beruházási elemei a Hősök tere és sétányainak rekonstrukciója,- Bajcsy Zs. u. 74-78 szám alatti lakótömbök közterületének rekonstrukciója- Szabadidő Központban közösségi épület építése. Barcs Város Önkormányzata Barcs Városközpont rehabilitációja címmel pályázatot kíván benyújtani az Új Magyarország Fejlesztési Terv DDOP-2009-4.1.1 B Integrált városfejlesztési akciók támogatása az LHH-33 kistérségekben c. konstrukcióban az előbb felsorolt fejlesztési elemekkel. A tervezett beruházási összköltség: 440 000 e Ft. A fejlesztés megvalósítása várhatóan 2011-ben kezdődhet.

 

A barcsi bölcsőde rekonstrukcióját tervezzük, ennek eredményeképpen a XXI. századnak megfelelő bölcsődei környezet alakulhat ki, a jelenlegi leromlott állapottal szemben. A Barcsi Városi Bölcsődében belső és külső rekonstrukció és további fejlesztés létrehozása indokolt. A projekt elsődleges célja, hogy a XXI. századnak megfelelő bölcsődei infrastruktúra és bölcsőde férőhely-bővítés, valamint pedagógiai fejlesztés jöhessen létre minden kistérségi lakos számára. A Bölcsőde teljes körű felújítása, valamint bővítése a fő cél. A felújítás során tervezzük a nyílászárók cseréjét, burkolatok felújítását, komplett fűtéskorszerűsítést, a villamos hálózat felújítását, belső és külső játszóeszközök felújítását, vizes blokkok felújítását, akadálymentesítést és minimum 25 %-os férőhely növekedés létrehozását csoportszoba létrehozásával, valamint új eszközök beszerzését. Barcs Város Önkormányzata a Barcsi Nevelési és Oktatási Intézmények Városi Bölcsőde fejlesztésére pályázatot kíván benyújtani az Új Magyarország Fejlesztési Terv DDOP-2009-3.1.3 D Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése c. konstrukcióban. A tervezett beruházási összköltség: 77 777 e Ft. A fejlesztés megvalósítása várhatóan 2011-ben kezdődik.

 

A barcsi pálfalui részen, a Hős és a Martinovics utcákban szükséges rendezni a belterületi vízelvezetést, mivel ez hosszú évek óta megoldatlan problémája az önkormányzatnak. A terepadottságok következtében egyszerű árokrendszer kialakításával a probléma nem megoldható, szükséges mérnöki vízelvezető rendszer és műtárgyak tervezése és kialakítása. Barcs csapadékvíz főgyűjtő ág rekonstrukciója, a ’Piramis Házak’ mögötti terület vízrendezése azért indokolt, mert ezen a főgyűjtő ági részen régóta mederkorrekciós beavatkozásokra van szükség a meder állandó változása miatt. A probléma végleges megoldását az árokrendszer teljes burkolása adhatja meg. A Kálvária, Vasvári Pál utcák vízrendezését a terepviszonyok és a megoldatlan csapadékvíz-elvezetés indokolja. Ezért egy burkolt árok-, zárt csapadék csatorna-rendszerrel, és vasrács-fedlapos folyókarendszerrel lehet megoldani a problémát. Barcs Város Önkormányzata Barcs Város belterületi vízrendezése címmel pályázatot kíván benyújtani az Új Magyarország Fejlesztési Terv DDOP-2009-5.1.5 B Települési bel- és külterületi vízrendezés c. konstrukcióban. A tervezett beruházási összköltség: 88 888 eFt. A fejlesztés megvalósítása várhatóan 2011-ben kezdődik.

A belterületi vízelvezetést a Bem utcában is rendezni szükséges.

 

Barcs Város Önkormányzata Barcsi Romatelep rehabilitációja címmel pályázatot nyújtott be az Új Magyarország Fejlesztési Terv DDOP-4.1.2 A Szociális célú városrehabilitáció c. pályázati konstrukcióra. A támogatás alapvető célja a városok leromlott vagy leszakadó városrészeinek leromlását okozó folyamatok megállítása és megfordítása. A rehabilitáció célja az, hogy a helyi hátrányos helyzetű lakosság életminősége és esélyei javuljanak, az épített környezete minőségi változáson menjen át, a program gazdája az adott városrészben valósítson meg felzárkóztató programokat a társadalmi helyzet tekintetében. A pályázat a fejlesztés tartalmára vonatkozóan az önállóan támogatható tevékenységek körét a következőkben határozta meg: lakófunkciót erősítő tevékenységek, közösségi funkciókat szolgáló tevékenységek, közszféra funkcióinak megerősítését szolgáló fejlesztések, közterületek fejlesztése (városi funkció), gazdasági funkciót szolgáló tevékenységek. A Romatelep rehabilitációja során várhatóan a következő főbb fejlesztési elemek figyelembevételét tervezzük: Cigány Közösségi Ház felújítása és esetleges bővítése, a Cigány Közösségi Házhoz kapcsolódó közösségi és sport területek felújítása, a Romatelepen található szociális bérlakások teljes körű felújítása, a Cigány közösségi házhoz vezető utak és járdák felújítása. A pályázat az első fordulóban nyert, jelenleg a második forduló, a projektfejlesztés van folyamatban. Pozitív döntés esetén a kivitelezés 2012-ben indulhat.

 

Barcs Város Önkormányzata, Verőce város és a Horvát Északi Fejlesztési Ügynökség közös pályázatokat nyújtott be a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013. közötti tervezési időszak keretében meghirdetett pályázatokra. Közös tervezések és egyeztetések eredményeképpen két közös pályázatot benyújtása jött létre a „Határon átnyúló közös testvérvárosi szórakozási és sportesemények szervezése”, valamint a „Kreatív ifjúsági programok támogatása” címekkel., amely utóbbi támogatásban részesült. Ennek a megvalósítása során az első kifizetési kérelem folyamatban van.

 

A „TÁMOP 3.1.4. konstrukciós kompetencia alapú oktatás” és a „TÁMOP 3.3.2 konstrukciós esélyegyenlőségi” pályázatok megvalósítása és pályázati beszámolása folyamatban van.

 

Pályázatot nyújtottunk be és támogatási szerződéssel rendelkezünk a „TÁMOP 3.3.7 konstrukcióban” Könyvtár használatra irányuló digitális és információkeresési készségeket fejlesztő internet tanfolyam: „A könyvtárhasználók igényeinek hatékonyabb kielégítését célzó szolgáltatás-fejlesztés a Barcsi Kistérségben” címmel, a Barcsi Nevelési és Oktatási Intézmények Városi Bölcsőde fejlesztésére az „Új Magyarország Fejlesztési Terv DDOP-2009-3.1.3 D Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése” c. konstrukcióban, és a „Barcs Város belterületi vízrendezése” címmel az „Új Magyarország Fejlesztési Terv DDOP-2009-5.1.5 B Települési bel- és külterületi vízrendezés” c. konstrukcióban, valamint Barcsi Roma telep fejlesztése címmel a „Szociális városrehabilitáció DDOP-4.1.2/A” c. konstrukcióban. Pályázatot nyújtottunk be és támogatásban részesült a Barcs Városközpont rehabilitációja címmel az „Új Magyarország Fejlesztési Terv DDOP-2009-4.1.1 B Integrált városfejlesztési akciók támogatása az LHH-33 kistérségekben” c. konstrukcióban, amely támogatási szerződés előkészítése folyamatban van.

 

Barcs Város Önkormányzata geotermikus közműrendszer kialakítására versenytárgyalást írt ki 2010. februárjában a barcsi önkormányzati intézmények fűtéséhez kapcsolódó geotermikus közműrendszer kialakítására tárgyban, annak érdekében, hogy a jelenlegi fűtésrendszerhez kapcsolódóan megújuló energetikai, geotermikus közműrendszerrel lehessen fűteni az intézményeinket. Így az új fejlesztés nagymértékben csökkentheti a gáztól való függőségünket, és növelheti a város környezetvédelmi paramétereinek javulását, valamint jelentős kb. 20-30 %-os fűtési költségcsökkenés jöhet létre.

A versenytárgyalás pályázati felhívása tartalmazta, hogy a nyertes pályázónak kell viselnie a geotermikus közműrendszer kialakításához kapcsolódó mindennemű költséget a tervezéstől a kivitelezésig, a kialakításra vonatkozó pályázat elkészítésének és az ahhoz kapcsolódó feladatok elkészítésének költségeit is.

A versenytárgyalást az Aquaplus Zrt. nyerte meg, aki 2010-ben pályázatot nyújtott be a KEOP-4.2.0/B/09 Helyi hő- és hűtési energia kielégítése megújuló energiaforrásokból című konstrukcióra, Barcs város hőellátásának korszerűsítése geotermikus energia hasznosításával címmel. A pályázatot befogadták, és értékelték. Jelenleg a támogatási döntés folyamatban van.

 

 

A 6-os és 68-as főközlekedési utak gyorsforgalmi úttá történő fejlesztése érinti Barcs városát, amely fejlesztéseknél a jelenlegi úthálózatunkon történő biztonságos és fenntartható közlekedés üzemeltetését tartjuk a legfontosabb célkitűzéseknek. Mindkét útszakasz felújítása, illetve a 11.5 tonnás tengelyterhelésnek való megfeleltetésük tervezése és az engedélyezési eljárása folyamatban van.

Barcs Város Önkormányzata kiemelt figyelmet fordít a helyi közutak fenntartásához és üzemeltetéséhez, valamint a kerékpárutakhoz kapcsolódó fejlesztésekre, amelyeknél előtérbe helyezi a közlekedés biztonságos fenntartását.

 

A folyamatban lévő pályázatainkat a támogatási döntéseknek, illetve a már megkötött támogatási szerződéseknek megfelelően kell végrehajtanunk.

 

Szociálpolitika, szociális kérdések:

A lakosság szociális helyzetének kezelése kiemelt feladatot jelent az önkormányzat számára, melyre fokozott és jelentős figyelmet kell fordítani.

Az ezzel kapcsolatos önkormányzati feladatokat – így különösen a szociális ellátásokat, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat - alapvetően a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.), valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) határozza meg.

 

Pénzbeli és természetbeni juttatások

A jelenleg ismert jogszabálytervezetek alapján az alábbi változásokra lehet számítani.

 

A közfoglalkoztatás rendszerének az átalakítása

A közfoglalkoztatás eddigi rendszerét 2011. évtől kezdődően a Nemzeti Közfoglalkoztatás Programja váltja fel, amelynek legfőbb célja, hogy minél több munkára képes és kész aktív korú szociálisan rászoruló ember számára biztosítson munkalehetőséget. Mindez a foglalkoztatási és szociális tárgyú jogszabályok módosítása mellett az eddig többféle forrásból finanszírozott közfoglalkoztatási formák átalakulásával is együtt jár. A változások szakmai előkészítése, kodifikációja jelenleg is folyik.

A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program lényege, hogy pályázat keretében igényelhető támogatások felhasználásával valósul meg, és a bürokrácia csökkentésével jár. A települési önkormányzatok, és az állami infrastruktúrát kezelő gazdálkodó szervezetek mellett a program keretében a kis- és közepes vállalkozások is részesülhetnek a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatásból.

2011. január 1-től megszűnik a közcélú foglalkoztatás, a munkaügyi kirendeltségek által támogatott közhasznú munkavégzés és a hagyományos központi közmunkaprogram. A közfoglalkoztatás a Munkaerő-piaci Alapból kerül finanszírozásra, a keret felhasználását új kormányrendelet fogja szabályozni. Az új rendszer a munkaügyi kirendeltségekkel való szoros együttműködést, folyamatos párbeszédet feltételez, hiszen a szociálisan hátrányos álláskeresőkről való gondoskodás közös felelősségen alapul. A közfoglalkoztatás csak a munkaügyi kirendeltség közvetítésével valósulhat meg.

Az önkormányzatoknál a közcélú munkavégzés támogatása megszűnik, a 2010. december 31.-ig járó (januárban esedékes) munkabéreket az előző időszak szabályainak megfelelően lehet igényelni. A pénzügyi fedezetet a 2011. évi költségvetés biztosítja. További, a közcélú munkavégzésből fakadó esetleges kötelezettségek teljesítésére központi forrás nem áll rendelkezésre. Az érintettek esetleges foglalkoztatásának megoldására az új közfoglalkoztatási rendszer keretei között nyílik lehetőség.

 

A közfoglalkoztatás típusai

1. 1. Önkormányzati rövid időtartamú közfoglalkoztatás (napi 4 órás munkaidő): a települési önkormányzatok mindennapi közfeladatai ellátását segítő támogatás

A közcélú foglalkoztatást váltó forma, amelynek keretében kizárólag a bérpótló juttatásra jogosultak foglalkoztathatók. A települési önkormányzatok a kötelezően ellátandó, illetve önként vállalt közfeladataik ellátására igényelhetik a támogatást egyszerűsített pályázati adatlapon a munkaügyi központ kirendeltségénél. Amennyiben az önkormányzat a közfoglalkoztatással összefüggő feladatainak ellátását rendeletében gesztor önkormányzatra, társulásra, intézményre vagy gazdálkodó szervezetre bízza, akkor az önkormányzat a tényleges foglalkoztató nevében nyújtja be az egyszerűsített pályázati adatlapot.

 

A kötelező és az önként vállalt önkormányzati feladatokon túl olyan feladatok ellátása is tervezhető, amelyeket az önkormányzat rendeletében megjelöl. Ilyen lehet például, ha a szociális támogatásra, vagy gondoskodásra szoruló személy lakása, kertje rendben tartásában, vagy a személyéről történő gondoskodásban kéri az önkormányzat segítségét. A részletes szabályokat a közfoglalkoztatás támogatási rendjéről szóló kormányrendelet fogja tartalmazni.

 

Az aktív korú, nem foglalkoztatott, bérpótló juttatásra jogosultak napi maximum 4 órás munkaidőben, legalább 2 hónap, legfeljebb 4 hónap időtartamig foglalkoztathatóak ebben a közfoglalkoztatási formában, amelyért a minimálbér, illetve a garantált bérminimum felének megfelelő összegű munkabérben részesülhetnek. Támogatásként a közfoglalkoztatottak munkabére és járulékai, valamint a dologi kiadásokkal bővített – személyenként összeszámítható módon a munkaszerződések időtartamával arányos – évente központilag megállapított összeg 95%-a igényelhető. A pályázónak 5 % os önrészt kell biztosítania.

 

Új, egyszerűsített pályázati adatlap kerül bevezetésre, amely a támogatás odaítéléséhez legszükségesebb adatokat, információkat tartalmazza. Megszűnik a települési önkormányzatok „közfoglalkoztatási terv” készítésének kötelezettsége. Így az adminisztráció csökkentésével lényegesen egyszerűbbé válik a közfoglalkoztatás indítása. A pályázat pozitív elbírálását követően a pályázóval hatósági szerződést kell kötni, a kiközvetítés pedig haladéktalanul megkezdődik. A foglalkoztató köteles a kirendeltség által közvetített bérpótló juttatásra jogosult álláskeresőt foglalkoztatni, amennyiben a munka elvégzésére a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat szerint alkalmas. Erre azért van szükség, hogy minél kevesebb munkaképes ember maradhasson egész évben passzív.

 

 

1. 2. Önkormányzati huzamosabb idejű közfoglalkoztatás (napi 6–8 órás munkaidő) Közérdekű célok programszerű támogatása

 

A közhasznú munkavégzés támogatása helyett a települési önkormányzatok, közfeladatot ellátó gazdasági társaságok, intézmények, vagy önkormányzati társulások pályázati úton kaphatnak támogatást kötelezően ellátandó, illetve önként vállalt közfeladataik ellátásához. A pályázatnak részletes leírást kell tartalmaznia arról, hogy milyen állománycsoportú munkanélküliekkel, milyen költségekkel, milyen feladatot kívánnak megvalósítani. A pályázóknak munkatervet és ezt megalapozó költségvetést kell kidolgoznia.

 

A pályázati felhívás évente két alkalommal kerül meghirdetésre kirendeltségenként, országosan kialakított elvek alapján, de a munkaerő piaci helyzetnek, és a helyi adottságoknak megfelelően eltérő prioritásokkal. Egy pályázó egy naptári évben több pályázatot is benyújthat. Ha árvíz, vagy más természeti csapás indokolja, rendkívüli pályázat is meghirdethető a keret terhére.

 

A teljes munkaidős közfoglalkoztatásba elsősorban, de nem kizárólag a bérpótló juttatásra jogosultak vonhatók be. Abban az esetben, ha a benyújtott pályázatban megjelölt munkakörre a kirendeltség nem tud megfelelő olyan munkaerőt biztosítani, aki jogosult a bérpótló juttatásra, akkor más álláskeresőként nyilvántartott személy foglalkoztatása is támogatható.

A foglalkoztatás időtartama 2–12 hónap lehet, és napi 6–8 órás munkaidőben történik.

A települések hátrányos helyzetével, gazdasági erejével összhangban a támogatás intenzitása 70–100% mértékű lehet. A munkabérek és járulékok mellett a foglalkoztatással összefüggő egyéb költségek is érvényesíthetők a támogatás legfeljebb 20%-ának mértékéig.

 

1. 3. Országos közfoglalkoztatási programok

 

Az országos szintű pályázatos támogatásokat éves programokra tervezik szabályozni  munkaidőkeretben történő foglalkoztatással.  A pályáztatás és a döntés minisztériumi szintű. Itt valósíthatók meg az egész ágazatokat érintő átfogó országos közfoglalkoztatási programok. Ez a szint fogja össze az állami tulajdonú infrastruktúra és vagyonkezelés vertikumát. Az ár- és belvízvédelem, a közutak, vasutak, az állami erdőterületek mellett újabb területként vizsgálják a megújuló energiaforrásokhoz, és az energiatakarékossághoz kapcsolódó közfoglalkoztatás lehetőségét.

Az országos közfoglalkoztatási programokban a bérek és járulékok finanszírozásáról gondoskodik a foglalkoztatási támogatási rendszer. Együttműködéssel, közösen valósíthatók meg a jelentős nemzetgazdasági haszonnal és számottevő megtakarítással járó többéves projektek.

A rendelkezésre állási támogatást a bérpótló juttatás váltja fel

 

A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre állási támogatást a bérpótló juttatás (BPJ) váltja fel. A bérpótló juttatás összege: a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege. Az önkormányzatok önrésze a bérpótló juttatás összegének 20%-a.

 

Az ellátásra való jogosultságot a települési önkormányzat továbbra is szociális rászorultság alapján állapítja meg, de az érintetteknek az eddiginél aktívabban kell közreműködniük a munkakeresésben. A bérpótló juttatásban részesülő személy elhelyezkedése érdekében továbbra is köteles álláskeresőként együttműködni a lakóhelye szerint illetékes munkaügyi központ kirendeltségével. A bérpótló juttatásban részesülő köteles az iskolai végzettségétől és szakképzettségétől függetlenül a kirendeltség által felajánlott munkát – beleértve a közfoglalkoztatást is – elvállalni. Köteles továbbá a munkaügyi központ által felajánlott képzési lehetőséget, vagy munkaerő-piaci programban való részvételt elfogadni. A jogosultsági feltételek új eleme a saját lakókörnyezet rendben tartása, amely önkormányzati rendeletben kerülhet szabályozásra.

 

A bérpótló juttatásra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni. A folyósítás egy éve alatt a juttatásra jogosult személynek legalább 30 munkanap munkaviszonyt – beleértve az egyszerűsített foglalkoztatást, közfoglalkoztatást, közérdekű önkéntes munka-tevékenységet – kell igazolni. A jogosultsági feltétel teljesül abban az esetben is, ha az érintett 6 hónap időtartamot meghaladó munkaerő-piaci képzésben, vagy munkaerő-piaci programban vesz részt. Megszűnik a 35 év alatti, alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező álláskeresők kötelező képzésben való részvételi kötelezettsége.

 

Visszaigénylés mértéke a központi költségvetésből

A jogszabály-módosítási javaslatok alapján a segélyeknél változatlan marad a központi költségvetésből való visszaigénylés mértéke. A közfoglalkoztatás eddigi 95 %-os visszaigénylése helyett egyes esetekben - a fent részletezettek szerint – a támogatás intenzitása 70-100 % mértékű lehet, míg más esetben marad a 95 %-os visszaigénylés.

 

A pénzbeli  juttatások várható változásai

A tervezett törvénymódosítás - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott - pénzbeli ellátások körében a lakásfenntartási támogatás rendszerének átalakítását javasolja. A szolgáltatási („közüzemi”) díjak jelentős mértékű emelkedése miatt napjainkban a lakhatási kérdés különösen aktuálissá vált, hiszen egyre magasabb azon fogyasztók száma, akik (önerőből) nem képesek a számláik kiegyenlítésére. A szociális ellátórendszer számos olyan ellátást tartalmaz, amelyek a lakhatás biztonságát hivatottak erősíteni (szociális alapú gáztámogatás, lakásfenntartási támogatás), ezek hatásfokát azonban növelni szükséges. A felmérések is kimutatták, hogy a lakossági eladósodás az elmúlt években jelentősen nőtt. A rendszer módosítása során két prioritás fogalmazódott meg: az ellátásra jogosultak körének szélesítése, illetve a támogatás célzottságának és hatékonyságának növelése.

 

A pénzbeli és természetbeni ellátások szabályai módosításának tükrében esetlegesen szükségessé válhat az önkormány által nyújtott segélyezési rendszer ( méltányossági lakásfenntartási támogatás,  méltányossági ápolási díj, valamint az egyszeri méltányossági segély) szabályainak felülvizsgálata is.

 

Szociális szolgáltatások

 

Az időskorúak ellátásában továbbra is jelentős szerepet játszik a Barcsi Szociális Központ, mely biztosítja a rászorulók részére a szociális alapszolgáltatásokat: az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, a nappali ellátást, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, a közösségi pszichiátriai ellátást.

Az intézmény működésének és szakmai munkájának kiemelkedő biztosítása folyamatos feladat.

A szociális szolgáltatások szerkezetében 2009-ben fontos változást jelentett, hogy a közösségi ellátáshoz kapcsolódó normatív hozzájárulás kikerült a normatívák köréből, mivel az Sztv. módosítása következtében megszűnt, mint kötelező önkormányzati feladat. Amely önkormányzatok önként vállalják továbbra is a közösségi ellátás működtetését, számukra 2011. évben is e szolgáltatás finanszírozása a szociális tárca pályázati rendszerében történik.

 

2010. január 1-től a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kikerült az önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatai közül. Finanszírozása a fentiekhez hasonlóan a szociális tárca pályázati rendszerén keresztül történik 2011. évben is.

A Barcsi Többcélú Kistérségi Társulásban résztvevő Önkormányzatok a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működtetésére vonatkozó szabályokat a 2004. augusztus 27-én kelt Gesztori megállapodásban, valamint a 2005. szeptember 12-én kelt  Üzemeltetési szerződésben rögzítették.

A Társult Önkormányzatok a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kialakítása tárgyú pályázatban 10 éves működtetési kötelezettséget vállaltak.

Amennyiben a központi támogatás összege a működtetés költségeit nem fedezi, úgy az ellátást igénybevevő önkormányzatok a jelzőkészülékek működtetéséhez  hozzájárulnak. Az üzemeltetési és fenntartási költségek egymás közötti felosztásáról  a Gesztori megállapodás 9. pontja alapján döntenek, mely a 2011. évi költségvetésükben tervezésre kerül.

Az is köztudott, hogy az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülményeket és szolgáltatásokat biztosító, ún. emelt szintű bentlakásos ellátás szociális rendszerben tartása fokozatosan megszűnik, azaz 2008. január 1-jétől új működési engedélyt nem lehet kiadni. 2010 január 1-től – a jelenleg ismert költségvetési tervezet szerint – az emelt szintű bentlakásos ellátás normatívája a 2009. évnek közel a felére csökkent.

 

A 2011. évre jelen ismereteink szerint - alapjaiban nem változik a Szociális Központ központi költségvetési támogatási rendszere.

 

A Barcsi Szociális Központ a Gyvt-ben meghatározott feladatok közül a gyermekjóléti szolgáltatást és a helyettes szülői szolgálatot biztosítja és működteti a családsegítő szolgálattal együtt.

 

A Barcsi Szociális Központ továbbra is maradéktalanul arra törekszik, hogy az Önkormányzat által kötelezően ellátandó és az önként vállalt feladatok teljesítésre kerüljenek.

 

 

Az idevonatkozó törvénymódosítások és azok végrehajtására vonatkozó rendeletek módosítása ismeretében lehet a szociális ellátások önkormányzatot terhelő összegeit és azok önkormányzati forrásait meghatározni és tervezni.

 

Közoktatás, közművelődés

A város kiterjedt közoktatási intézményhálózattal rendelkezik, melyből kötelező feladata a bölcsődei és óvodai ellátás és az általános iskolai oktatás. A BNI 2007. évi megalakulása óta ez a többcélú intézmény látja el az önkormányzat  nem kötelező feladatait is. Ezek a gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai oktatás, pedagógiai szakszolgálati feladatok, alapfokú művészetoktatás. Mivel a BNI fejlesztésére Európai Uniós forrásból 1,2 milliárd forint támogatást nyert pályázati úton az önkormányzat, ez a többcélú intézmény feladatellátását tekintve 2013-ig nem szüntethető meg, azaz a megyei önkormányzat számára nem adható le ebben a választási ciklusban. Az érintett intézmények vezetőivel történt egyeztetés alapján az önkormányzati támogatás csökkentése érdekében az alábbi feladatok megoldását kértem, melyek kidolgozása jelenleg folyamatban van:

• A bölcsőde és az óvodák maximális kihasználtsága, egy óvodai csoport, ill. egy tagóvoda megszüntetésének előkészítése a szorgalmi időszakban,
• A maximális osztálylétszámok kialakítása a két általános iskolában és a két intézményegység egy általános iskolává való összevonásának előkészítése,
• A középfokú oktatásban a gimnázium és a szakképzés szétválasztásának előkészítése, az önkormányzati támogatás minimálisra való csökkentésének megvizsgálása, a bevételek maximális szintre történő emelése,
• Az egységes pedagógiai szakszolgálat áthelyezése valamely közoktatási intézménybe,
• A Szivárvány EGYMI városi fenntartásban való megtartása az önkormányzati támogatás csökkentése mellett,
• A művészetoktatás normatíván felüli támogatottságának minimálisra szorítása, erre nézve alternatívák kidolgozása,
• A közművelődési és közgyűjteményi hálózatban is jelentős költségmegtakarításokat kell a 2011. évben elérni. E területen az állami normatíva mintegy 8 %-os csökkenésére lehet számítani. A megtakarítás érdekében az alábbi intézkedések megtételét tervezzük, melyek előkészítése jelenleg folyamatban van:
  1. A Dráva Múzeum – mint önként feladatot ellátó intézmény – megyei önkormányzat fenntartásába történő átadása, vagy közérdekű muzeális gyűjteménnyé, vagy kiállítóhellyé történő átalakítása,
  2. A Móricz Zsigmond Művelődési Központ és a Városi Könyvtár önkormányzati támogatásának csökkentése,
  3. A kiemelt kulturális rendezvények számának és támogatottságának csökkentése.

 

A kisebbségi önkormányzatok esetében a 2011-es költségvetési évben az önkormányzati támogatás várhatóan a 2010. évi szinten marad.

 

A Horvát Kisebbségi Önkormányzat

2011. évi költségvetési Koncepciója

A Horvát Kisebbségi Önkormányzat tervezése során abból indul ki, hogy a kedvezőtlen gazdasági helyzet ellenére sem csökken a 2011. évi központi – és feladatlapú támogatás, valamint Barcs Város Önkormányzata által nyújtott támogatás a 2010. évihez hasonló nagyságrendű lesz.

Továbbra is feladatuknak tartják a városban élő horvát nemzetiségű lakosság összefogását, a nemzetiségi hagyományok megőrzését és ápolását. A Dráva menti horvát közösség összetartását illetve összetartásának erősítését, kultúrájának ápolását, hagyományőrző együtteseik szerepléseinek támogatását mind belföldön mind az anyaországban.

2011 évre több saját programot szerveznek. Ezek között két nagy rendezvény is lesz. 2011. február 12-én rendezik a 12. Horvát Bált, melyet nemcsak  Barcs város lakói hanem a határon túli vendégeink is nagyon várják.

2011. áprilisában rendezik az egész napos Szent-György napi sport és kulturális találkozót. Tekeverseny, kispályás labdarugó torna, valamint a délutáni órákban a Drávamenti hagyományőrző egyesületek kulturális programjával.

2011 májusában zarándokutat szerveznek Mariabistricere. Tervezik a Pécsi Horvát Színház és a Božični koncert látogatását.

Az előző két évben elkezdett alapfokú nyelvtanfolyamot a nagy érdeklődésre való tekintettel tovább folytatják. Támogatásként biztosítják az esetlegesen felmerült teremdíjat. A 2010/2011. iskolai tanévben horvát nyelvoktatás kezdődött a Dráva Völgye Középiskolában. Az intézményvezetővel való egyeztetés után a diákokat tankönyvtámogatásban részesítik.

Kétnyelvű honlapot működtetnek barcsihorvatok.hu címen. Céljuk a weblap továbbfejlesztése és karbantartása, valamint a Pitomi rádió Pitomača által szerkesztett és az Aquva Rádió által sugárzott heti műsor fenntartása.

Ösztöndíjat kívánnak alapítani a kisebbséghez tartozó közép- és felsőfokú képzésre járó jó előmenetelű diákok részére.

Programjaikhoz az előző évekhez hasonlóan pályázatelnyeréssel is próbálnak forrást biztosítani.

Az Önkormányzat képviselői az előző évekhez hasonlóan továbbra sem részesülnek tiszteletdíjban.

A 2011-es költségvetési évben 1.500.000.- Ft bevétellel és 1.500.000.- Ft dologi kiadással számolnak.

 

A Német Kisebbségi Önkormányzat

2011. évi költségvetési Koncepciója

A Német Kisebbségi Önkormányzat tervezése során abból indul ki, hogy a kedvezőtlen gazdasági helyzet ellenére sem csökken a 2011. évi központi – és feladatlapú támogatás, valamint Barcs Város Önkormányzata által nyújtott támogatás a 2010. évihez hasonló nagyságrendű lesz.

A Német Kisebbségi Önkormányzat elképzelései, tervei a 2011. évre vonatkozóan:

• Sváb bál, családi est szervezése a német nemzetiségi osztályokba járó gyermekek fellépésével
• Óvodai és felnőttek számára szervezett német nyelvtanfolyamok (alap és középhaladó szinten) folytatása.
• Kisebbségek Napja megrendezése-gasztronómiai elemekkel
• A barcsi német kisebbséghez tartozó gyermekek nyári táborának német nyelvterületen való megszervezése
• A Dráva Múzeum németséggel kapcsolatos kutatásainak, eddig megjelent publikációinak egy kötetbe gyűjtése, kiadása
• A néprajzi gyűjtemény tovább fejlesztése, gyűjtése
• A Német  Könyvtári Részleg elhelyezése a felújított Városi Könyvtárban bővebb tartalommal. A könyvek katalogizálása, a gyermek és ifjúsági könyvek számának bővítése
• Somogyi Svábok Borfesztiváljának megszervezése
• Német táncház szervezése.
• Kirándulás szervezése felnőttek számára  német nyelvterületre.
• A német kisebbséghez tartozó, felsőfokon tanuló fiatalok támogatása. Ez  egyszeri, egyösszegű támogatás, mely  könyvutalvány formájában történik.
• Egyesület létrehozása a somogyi német kisebbségi önkormányzatokkal, erősebb érdekképviselet az Országos Német Önkormányzatban.
• Kapcsolatot tartunk fenn a Somogy megyében lévő más német kisebbségi önkormányzatokkal / Szulok, Kaposfő, Ecseny, Kaposvár, Lad, Gölle / valamint a Baranyai Német Önkormányzatok Szövetségével.
• Barcsi Német Hagyományőrző Énekkar működtetése, városi rendezvényeken fellépések biztosítása.

A Cigány Kisebbségi Önkormányzat

2011. évi költségvetési Koncepciója

 

2011. évi költségvetési koncepció a rendelkezésükre álló információk alapján került elkészítésre.

A 1993. évi 77. tv (kisebbség törvény) szellemében folytatja tevékenységét.

 

Várható bevételek:

- a kisebbségi önkormányzatok normatív állami támogatása

- feladatalapú támogatás

- a települési önkormányzat által nyújtott támogatás

- pályázatok útján megszerezhető pénzeszközök

 

Kiadások:

 

Információs szolgáltató iroda:

Az Önkormányzat által működtetett iroda ügyfélfogadási rendje: nyitva tartás naponta 8-16 óráig. A Széchenyi u. 20. sz. alatt rendelkezésükre álló irodahelyiségben végzik a napi teendőket, de 2011-ben valószínűleg az Önkormányzat épületében kap helyet irodájuk. 2011. évben szeretnének főállású cigány származású kisebbségi referenst alkalmazni.

Közművelődés:

Tervezett kulturális rendezvényeiket 2011. év folyamán is megvalósítják. Rendezvényeik színvonalának emeléséhez pályázati pénzeket szeretnének bevonni. Kiemelt figyelmet, s programokat terveznek az időskorúak számára.

 

Szegedi Tibor Cigány Közösségi Ház és Szabadidő Központ:

A Közösségi Ház funkcióját, tevékenységét újra kell gondolni és értelmezni. Amennyiben nyertes lesz a telep-rehabilitációs program, a közösség ház és környéke teljes egészében megújul. Fontos cél, hogy a közösségi háznak legyen főállású vezetője. Továbbra is folynak a közösségi házban a felzárkóztató programok.

A városrész arculata:

A városrészben tervezésre kerülő és megvalósítandó feladatokban továbbra is partnerek szeretnének lenni. Szükséges a városrész rehabilitációs feladatainak elvégzése. Pályázati pénzek bevonása elsődleges.

 

 

Összességében elmondható, hogy a 2011. évi költségvetésben is hiánnyal kell számolnunk. Gazdálkodásunknak elsősorban a kötelező feladatok ellátását, az intézmények megfelelő szintű működtetését kell biztosítania úgy, hogy költségvetésünk egyensúlyát megőrizzük.

A hiány mértékét több tényező módosíthatja:

• A 2010. évi hiányszint alakulása,
• A működéshez többletforrás bevonása érdekében benyújtott pályázatok eredménye,
• Az intézményi bevételek és kiadások teljesítése,
• A normatívák feladatmutatóinak teljesítése,
• A központi hozzájárulások mértékének változása az országgyűlés döntésétől függően,
• Az intézményi költségvetések – létszám, személyi juttatás, dologi kiadás, saját bevételek felülvizsgálata,
• Létszámok és ellátott feladatok további racionalizálása.

 

A tartós forráscsökkenés miatt a pénzügyi helyzet csak átszervezési intézkedésekkel nem kezelhető, szükséges a szűkített feladatellátás, illetve egyes feladatok esetleges elhagyása. Ennek érdekében szükséges:

• A szakmai létszámok felülvizsgálata, esetleges csökkentése,
• Részmunkaidős foglalkoztatás széleskörű bevezetése,
• Felesleges vagyontárgyak értékesítése,
• Az élelmezési anyagok beszerzésekkel kapcsolatos szerződések felülvizsgálata és egységesítése a nyersanyagnorma csökkentése érdekében.

 

A költségvetés tervezési munkáihoz kérem a Tisztelt Képviselő-testületet értsen egyet a határozati javaslatban megfogalmazottakkal.

 

 

Barcs, 2010. december 2.

 

 

Karvalics Ottó

Polgármester

 

Határozati javaslat:

1.)    A Képviselő-testület a 2011. évi költségvetési tervezési munka szempontjait a következőkben határozza meg:

I.) A működési kiadások tervezése során egyetért azzal, hogy:

• A költségvetési rendelettervezet előkészítése során biztosítani kell az intézményekkel és a jogszabályokban előírt fórumokkal történő egyeztetést.
• Az intézményi költségvetések tervezése során csökkenteni kell az önkormányzati támogatás arányát.
• Csökkenteni kell a túlórákat és a belső helyettesítéseket.
• A személyi juttatások tervezése a 2011. évi költségvetési törvény szerint történik. A személyi juttatásokat úgy kell megtervezni, hogy a törvényi, jogszabályi kötelezettségeken alapuló kifizetésekre nyújtson fedezetet.
• Biztosítani kell a pedagógusok szakkönyvvásárlásának törvényben meghatározott mértékű előirányzatát.
• A közhasznú és közcélú, valamint közfoglalkoztatott munkavállalók részére étkezési hozzájárulás biztosítását nem tervezzük.
• A takarékosság követelményének érvényesítése érdekében felül kell vizsgálni a kiadások alakulását, rangsorolni kell a feladatokat annak érdekében, hogy megtakarításokat lehessen elérni. A tervezés feladatorientált legyen.
• A költségvetési egyensúly megőrzése érdekében felül kell vizsgálni az egyes feladatok tartalmát, költség- és létszámszükségletét. Racionálisan szűkíteni kell a kapacitásokat, csökkenteni a létszámot. E felülvizsgálatnak minden költségvetési szervre ki kell terjednie.
• A dologi kiadások tervezésénél a 2010. évi tényszámokból kell kiindulni. Ez csak a tényszerű változások egyenlegeivel növekedhet úgy, hogy a növekedés fedezetét saját bevétel biztosítsa.

 

II.) A fejlesztési bevételek tervezése során egyetért azzal, hogy:

 

• A tervezésnél figyelembe kell venni a folyamatban lévő beruházásokhoz már elnyert pályázati támogatásokat.
• Az intézményi, önkormányzati felhalmozási, felújítási feladatokra csak a halaszthatatlan és sürgős munkák elvégzésére tervezhető kiadás. Ezek egyeztetésre kerülnek az intézményekkel.
• A fejlesztési hitelek törlesztő részleteit és kamatait tervezni szükséges. Tervezésre kerül a kötvény kamat és tőkefizetési kötelezettség kiadási előirányzata.

 

2.) Barcs Város Képviselő-testülete az Önkormányzat 2011. évi költségvetési koncepcióját elfogadja.

 

3.) A Képviselő-testület utasítja a címzetes főjegyzőt, hogy az 1.) pontban meghatározottak szerint a költségvetési tervezési munkákat végezze el.

Határidő: A 2011. évi költségvetési rendelet testületi előterjesztése

Felelős:  előkészítésért: Balázsné Dr. Vástyán Krisztina címzetes főjegyző

Előterjesztésért: Karvalics Ottó polgármester

 

A határozati javaslatot törvényességi szempontból felülvizsgáltam.

 

 

Barcs, 2010. december 2.

 

 

 

Balázsné Dr. Vástyán Krisztina

címzetes főjegyző

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kiegészítés

A 14. számú napirendi ponthoz

Barcs Város Önkormányzata 2011. évi költségvetési koncepciója határozati javaslata az alábbiakkal egészül ki:

Határozati javaslat:

4. Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete elrendeli valamennyi fenntartásában levő intézménye számára, hogy a 2010. évben az intézményi költségvetésekben megtervezett álláshelyek közül az üres álláshelyeket nem lehet betölteni, és azokkal az intézményi létszámkeretet csökkenteni kell, valamint bér - és járulék vonzatukkal nem lehet számolni a 2011. évi intézményi költségvetések tervezésekor.

Felelős: Karvalics Ottó polgármester a határozat közléséért

valamennyi érintett intézményvezető

Határidő: azonnal, illetve értelem szerint

 

1. 5. Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete elrendeli a Móricz Zsigmond Művelődési Központ létszámcsökkentését, 0,5 fő művelődésszervezői álláshely 2011. február 1-től való megszüntetését.

Felelős: Karvalics Ottó polgármester a határozat közléséért

Veszner Ádámné igazgató

Határidő: azonnal, illetve értelem szerint

1. 6. Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete elrendeli a Dráva Múzeum létszámcsökkentését, 1 álláshely 2011. február 1-től való megszüntetését.

Felelős: Karvalics Ottó polgármester a határozat közléséért

Mészáros Ádám igazgató

Határidő: azonnal, illetve értelem szerint

1. 7. Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete felkéri Barcs Város Önkormányzata polgármesterét, hogy folytasson tárgyalást az intézmények és az önkormányzat átvilágításával kapcsolatban, és erről adjon tájékoztatást a Képviselő-testületnek.

Felelős: Karvalics Ottó polgármester

Határidő: azonnal, illetve értelem szerint

A határozati javaslatot törvényességi szempontból felülvizsgáltam.

Barcs, 2010. december 15.

Balázsné Dr. Vástyán Krisztina

címzetes főjegyző