Tisztelt Barcsi Polgárok!
Május utolsó vasárnapján, a Magyar hősök emlékünnepén csendes főhajtással emlékezünk Barcson. A Pieta szobornál, a Pálfalui első világháborús emlékműnél és Drávaszentes hősi emlékművénél bárki elhelyezheti a megemlékezés virágait, aki a magyar történelem azon alakjai előtt szeretné leróni tiszteletét, akik életüket áldozták a hazáért.
A Magyar Hősök Napjáról először 1917-ben született törvény, amely kimondja: „Őrizze meg a késő utókor hálás kegyelettel azok áldott emlékezetét, akik életükkel adóztak a veszélybenforgó haza védelmében.” 1924-ben újabb törvénycikk erősítette meg a Hősök Napját, 1945-től azonban a diktatúra idején nem tartották ezt meg. 2001. óta újra törvény mondja ki a magyar történelem hőseire való emlékezést.
Sok néven említi a történelem hőseinket. Lovasok, huszárok, a híres somogyi rosseb-bakák… Ezer arca és az emberek által sok ezer sorsa van városunk, hazánk múltjának. Ezrek vére folyt ezért a földért, rájuk, őseinkre emlékezünk vasárnap.
Aligha tudja meghálálni áldozatukat az utókor.
Tisztelettel jegyzem e sorokat, emlékezésre kérve Barcs lakosságát.
Koós Csaba
polgármester
1917. évi VIII. törvénycikk
a most dúló háborúban a hazáért küzdő hősök emlékének megörökítéséről
1. § Mindazok, akik a most dúló háborúban a hadrakelt sereg kötelékében híven teljesítették kötelességeiket, a nemzet osztatlan, hálás elismerésére váltak érdemesekké. Őrizze meg a késő utókor hálás kegyelettel azok áldott emlékezetét, akik életükkel adóztak a veszélybenforgó haza védelmében.
2. § Minden község (város) anyagi erejének megfelelő, méltó emléken örökíti meg mindazoknak nevét, akik lakói közül a most dúló háborúban a hazáért életüket áldozták fel.
A részletes szabályokat a belügyminiszter rendelettel állapítja meg.
3. § Ezt a törvényt a belügyminiszter hajtja végre.