BARCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

 7/2004. (II.27.)

 R E N D E L E T E   ^{(1) - (5)} 

 az önkormányzat rendelkezése alatt álló lakások és helyiségek bérletéről

⁽²⁾ Barcs Város Képviselő-testülete  a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

 

 

Általános rendelkezések

 

A rendelet hatálya

 

1. §

 

      A rendelet hatálya kiterjed Barcs Város Önkormányzata tulajdonában álló, illetve bármilyen jogcímen tulajdonába kerülő lakásokra és helyiségekre /továbbiakban: lakás és helyiség/, valamint a velük kapcsolatos közös használatra szolgáló helyiségekre és területekre, továbbá a korábban hatósági kiutalás útján bérbe adott nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.

 

A lakások bérbeadása

 

2. §

 

/1/ Az önkormányzati tulajdonban levő megüresedett, illetve a tulajdonába kerülő bérlakások bérlőinek kijelöléséről a Képviselő-testület, a 14-16. §-ok esetében pedig a polgármester dönt.  

    

/2/ A közvetlen bérbeadói jog gyakorlására a polgármester tesz javaslatot az Egészségügyi, Szociálpolitikai és a Városfejlesztési, Környezetvédelmi, Turisztikai⁽⁵⁾ Bizottságok véleményének kikérése után.

 

/3/ A rendeletből adódó bérbeadással kapcsolatos feladatokat az önkormányzat e feladatokat ellátó költségvetési szerve végzi.

 

/4/  A Képviselő-testület, a Bizottságok, valamint a polgármester hatáskörébe utalt feladatok előkészítését, végrehajtását a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Irodája látja el.

 

3. §

                                  

/1/  A Képviselő-testület az 1993. évi LXXVIII. tv.-ben (a továbbiakban: Tv.) felsorolt bérbeadási  jogcímek közül elsőbbséget biztosít a szociális helyzet alapján történő bérbeadásnak.                        

 

/2/ Az évenként rendelkezésre álló (újonnan épülő, megüresedő) lakásállomány legalább 50 %-át a szociális helyzetük alapján rászorulók részére kell bérbe adni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bérbeadás pályázat útján

 

4. §

 

      Pályázat útján bérbe adandó lakások a Képviselő-testület döntése alapján kijelölt lakások.

 

5. §

 

/1/ A pályázatok tárgya a lakbér összege.

 

/2/ A pályázatot az nyeri meg, aki a pályázati tárgyalás során a legmagasabb összegű lakbér  megfizetésére tesz ajánlatot.

                                                                   

/3/ Azonos összegű ajánlat esetén a bérleti szerződést azzal a pályázóval kell megkötni, aki a legtöbb hónapra vállalja a lakbér előre történő egy összegű megfizetését.  

 

/4/ A pályázat kiírását a Képviselő-testület a polgármester hatáskörébe utalja.

 

/5/ A pályázat üres vagy megüresedő lakásra írható ki.

 

/6/ A pályázaton minden természetes személy részt vehet.

 

/7/ A pályázatot a helyben szokásos módon kell közzétenni.

 

/8/ A pályázó jogosult a lakást a pályázati tárgyalás előtt megtekinteni.

 

6. §

 

/1/ A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a lakás címét, alapterületét, komfortfokozatát, a lakbér mértékét, valamint a pályázati tárgyalás helyét és idejét.

 

/2/ A pályázati kiírás időpontjának legalább 15 nappal meg kell előznie a pályázati tárgyalás időpontját.

 

7. §

 

/1/ A pályázati eljárást a jegyző vagy megbízottja folytatja le az Egészségügyi, Szociálpolitikai és a Városfejlesztési, Környezetvédelmi, Turisztikai⁽⁵⁾ Bizottságok két tagja jelenlétében. A tárgyalásról jegyzőkönyv készül. A tárgyalás végén a megjelentekkel a pályázat eredményét közölni kell.

 

/2/ Az eredmény megállapítása után a bérbeadó a pályázat nyertesével három munkanapon belül bérleti szerződést köt.

 

 

 

 

/3/ Ha a pályázat nyertese a bérleti szerződés megkötése előtt bejelenti, hogy a lakást nem kívánja használatba venni, vagy azt az előírt határidőben nem veszi használatba, a bérbeadó a pályázati eljáráson részt vett következő legmagasabb összegű ajánlatot tevő pályázó részére adja bérbe.

 

 

/4/ Ha a /3/ bekezdésben említett körülmény a pályázat nyertesének felróható okból következett be, az általa a pályázati tárgyaláson ajánlott összegű éves lakbér 20 %-ának megfelelő költségtérítést köteles fizetni.

 

Bérbeadás szociális, jövedelmi, vagyoni helyzet alapján

 

8. §

 

 

/1/⁽¹⁾     Szociális bérletre jogosult az a nagykorú magánszemély, akinek a családjában – a vele együtt- költöző családtagokat számítva – az egy főre eső nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori minimálbér összegének 100 %-át, egyedülálló esetén a 200 %-át, és akinak vagy családtagjainak nincs tulajdonában lakás, illetve nem rendelkezik haszonélvezeti vagy használati jog alapján beköltözhető lakással.

 

/2/ Nem jogosult szociális bérletre az olyan személy:

 

⁽¹⁾  a/ aki bérleti jogáról vagy tulajdonáról 5 éven belül pénzbeli térítési díj ellenében, vagy hozzátartozója javára lemondott;

     

      b/   aki családtagként él hozzátartozója tulajdonában és e rendelet 9.§.-ában meghatározott

            mértéket a lakásban lakó személyek száma nem haladja meg;

     

     

⁽¹⁾    c/ aki a saját és vele együttköltöző családtagja személyi tulajdonú ingatlanát a megelőző 5 éven belül elidegenítette és annak a forgalmi értéke meghaladta az elidegenítés évében hatályban levő öregségi nyugdíjminimum értékének ötvenszeresét, - kivéve, ha az árverésből, illetve a lakáscélú kölcsönt fizetni képtelen tulajdonos lakása értékesítéséből származó - a tartozások levonása utáni - megmaradó vételárrész nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum ötvenszeresét;

     

      d/   akinek és a vele együttköltözőknek a tulajdonában levő vagyon meghaladja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. tv. 4. § (1) bekezdése bb) pontjában meghatározott mértéket;

 

      e/   szociális, jövedelmi, vagyoni viszonyaira vonatkozóan olyan valótlan adatokat közöl, amelyek számára jogtalan előnyt jelentenek.

 

      f/⁽⁴⁾ aki és a vele együttköltöző családtagja lakbértartozás, illetve közüzemi díj tartozás miatt kényszerből vagy önkéntesen önkormányzati lakást adott vissza és hátralékát nem rendezte.

 

 

 

 

9. §

 

      A szociális helyzet alapján bérbe adható jogos lakásigény mértéke e rendelet alapján az együttlakó személyek számától függően a következő:

 

- egy személy: egy lakószoba,

- két személyig: egy-másfél lakószoba,

- három személy esetén: másfél-két lakószoba,

- négy személy esetén: kettő-kettő és fél lakószoba,

- minden további költöző esetén plusz fél lakószoba.

 

 

10. §

 

/1/ Az az állampolgár, aki szociális helyzete alapján kíván lakást bérelni, bérleti ajánlatot tesz, amelyet a jegyzőnél kell benyújtani.

 

/2/ Az ajánlatnak tartalmaznia kell a 8. §-ban foglalt feltételekre és egyéb jövedelmekre vonatkozó nyilatkozatot. Csatolni kell az ajánlattevő és vele együtt költöző családtagjai jövedelméről szóló igazolást a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. tv. 4. § (1) bekezdés a) pontja alapján, figyelembe véve a hivatkozott tv. 10. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakat.   

                          

/3/ Amennyiben az ajánlattevő vagy együtt költöző családtagjai jövedelme vállalkozásból vagy vagyonhasznosításból származik, illetve kétség merül fel a nyilatkozata valódisága tekintetében, a hivatal megkéri a NAV megyei adóigazgatósága⁽⁵⁾ igazolását a megelőző évi jövedelemadó alapjuk tárgyában.

 

/4/ Az ajánlatokról nyilvántartást kell vezetni és évente egy alkalommal a felülvizsgálatát el kell végezni.

 

/5/ Érvénytelennek kell tekinteni az ajánlatot, és a lakásbérleti ajánlattevők névjegyzékéről törölni kell, ha az ajánlattevő a /2/ és a /3/ bekezdésben foglaltaknak felhívás ellenére, az abban megjelölt határidőn belül nem tesz eleget

 

/6/ A névjegyzéken szereplő ajánlattevők közül előnyben részesülnek az állandó barcsi lakóhellyel rendelkező többgyermekes családok, a gyermeküket egyedül nevelő szülők és az albérletben lakó személyek.

 

 

Bérbeadás bérlőkijelölési és kiválasztási jog esetén

 

11. §

 

/1/⁽²⁾     Bérlőkijelölési és kiválasztási joggal terhelt lakás megüresedése esetén a jogosultat a bérbeadó felhívja annak közlésére, hogy kivel, milyen feltételekkel és időtartamra kell megkötni a bérleti szerződést.

    

/2/ Amennyiben a jogosult a felhívásban megjelölt határidőn belül az adatokat nem közli, a közüzemi költség és a bérleti díj fizetési kötelezettség a jogosultat terheli.

 

(3)⁽²⁾ A bérbeadó a bérlőkijelölési joggal rendelkező szerv megkeresésére köteles az általa kijelölt    

         bérlő bérleti jogviszonyát felmondani.

 

(4)⁽²⁾ Amennyiben a bérbeadó a Tv. 24. §-ban meghatározott felmondási ok alapján él a bérleti jogviszony felmondásával, úgy köteles írásban értesíteni a bérlőkijelölési jog jogosultját.

 

Lakáscsere

 

12. §

 

/1/ Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik önkormányzati lakásra cserélhető. Egy lakás több lakásra is elcserélhető.

 

/2/ Bérlőtársi jogviszony esetében a bérlőtárs a bérlőtársi jogát is elcserélheti. Ehhez a bérbeadó hozzájárulásán felül a többi bérlőtárs hozzájárulása is szükséges.

                                                             

/3/ Önkormányzati bérlakásra kötött csereszerződés csak akkor hagyható jóvá, ha a jóváhagyásra benyújtott csereszerződésben az önkormányzati bérlakás leendő bérlője vállalja a jelenlegi bérlővel kötött bérleti szerződésben foglaltak teljesítését. A csere jóváhagyása után az új bérlővel a régi bérleti szerződésében foglalt határozatlan vagy határozott idejű szerződés köthető.

 

/4/ A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha a felek szándéka ténylegesen nem lakáscserére, hanem a lakásbérleti jog jogellenes átruházására irányul, illetve a cserélő felek nem szereznének egész lakást a csere folytán.

 

/5/ A lakáscsere végrehajtásakor a bérlővel együtt lakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

 

 

Bérbeadás lakásgazdálkodási feladatok megoldása keretében

 

13. §

 

/1/ A bérlő kérheti a bérbeadótól nagyobb alapterületű lakásának kisebbre cserélését.

                                                                   

/2/ Az /1/ bekezdés alapján végrehajtott lakáscsere esetén a bérlőt pénzbeli térítés illeti meg a lakás alapterületének különbözete arányában, amennyiben határozatlan idejű bérleti szerződéssel rendelkezik. A térítés összegének megállapításánál figyelemmel kell lenni a /3/ bekezdésében foglaltakra.

 

/3/ Ha a bérlő a lakás leadásakor másik lakásra nem tart igényt, akkor részére a lakás átvételét követően az éves lakbér háromszorosát köteles a bérbeadó kifizetni, amennyiben határozatlan idejű bérleti szerződéssel rendelkezik és lakás-használatbavételi díjat fizetett.

 

/4/⁽⁴⁾ Nem jogosult a (3) bekezdésben foglalt összegre az a bérlő, akit a képviselő-testület a lakásépítési, lakásvásárlási pályázat keretében helyi támogatásban részesített.

 

 

 

/5/ Nem jogosult a /3/ és /4/ bekezdésben foglalt összegre az a bérlő, akit a Képviselő-testület a lakásépítési, lakásvásárlási pályázat keretében helyi támogatásban részesített.

 

 

Bérbeadás szakember elhelyezés érdekében

 

14. §

 

/1/ Az önkormányzati intézmények megfelelő szakember ellátása érdekében lakásbérleti névjegyzék és pályázati tárgyalás mellőzésével lakás biztosítható annak a szakembernek, akinek alkalmazása az önkormányzat valamely intézményének kötelező feladata ellátásához feltétlenül indokolt.

 

/2/ Szakember elhelyezése körében csak akkor adható bérbe önkormányzati bérlakás, ha a leendő bérlő és vele együtt költöző hozzátartozói tulajdonában nincs barcsi ingatlan és 5 évre visszamenőleg nem is volt.

 

15. §

 

      Szakember-elhelyezés céljára lakást a munkaviszony fennállásának időtartamára lehet bérbe adni.                                                           

 

 

16. §

 

/1/ Szakember-elhelyezés céljából lakást bérbe adni a polgármesterre átruházott hatáskör alapján lehet annak a személynek, aki az önkormányzati intézménnyel munkaviszonyban közalkalmazotti vagy köztisztviselői viszonyban  áll.

 

/2/ A szakember-elhelyezés céljából bérbe adott lakásra az e rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

                             

     -  A lakásba a bérlő a házastársa és vele együtt költöző, valamint ott született hozzátartozókon kívül mást csak a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be.

    

     -  A bérleti jogviszony folytatására a közvetlen hozzátartozók sem jogosultak.

 

     -  A lakás más célú hasznosítása kizárt.

 

16/A. §  ⁽²⁾

 

Bérbeadás szociális intézményből elbocsátottak részére

 

(1)   A szociális intézményből elbocsátott személy részére másik lakás biztosításához a rendelet 8. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

                                                               

 

 

 

17. §

 

Lakás bérbeadása más célra

 

 

 

      Önkormányzati lakás nem lakás céljára nem adható bérbe.

 

 

 

 

Bérbeadás időtartama

 

18. §

 

/1/ Ha jogszabály, illetőleg e rendelet másként nem rendelkezik, a lakást határozott időre kell bérbe adni.

 

/2/  A határozott idejű bérbeadás legfeljebb 6 évre szólhat, amely 2-2 évvel többször meghosszabbítható, amennyiben a szociális rászorultság feltételei fennállnak. A rászorultságot a meghosszabbítás előtt vizsgálni kell.

 

/3/ Határozott idejű vagy feltétel bekövetkezéséhez kötött bérlet esetén a volt bérlő a szerződés lejártakor elhelyezési kötelezettség nélkül köteles kiköltözni.

 

Bérleti szerződés

 

19. §

 

/1/ A lakásbérleti szerződéseket a Képviselő-testület döntése és a polgármester átruházott hatáskörben hozott kijelölése alapján a Városgazdálkodási Igazgatóság köti meg a bérlővel.

 

/2/  A Képviselő-testület határozata és a polgármester kijelölése tartalmazza, hogy a Városgazdálkodási Igazgatóságnak mely bérlővel, mely lakásra, milyen időtartamra és bérleti díjjal kell szerződést kötnie.

 

/3/ A bérleti szerződés tartalmazza a bérlő nevét, személyi adatait, a lakás adatait, a bérbeadás időtartamát, a bérleti díjat, a közüzemi költségek viselését, a felek jogait és kötelezettségeit, a Tv.-ből és a rendeletből eredő tartalmi elemeket, és mindazt, amiben a felek megállapodnak.

 

(4)⁽²⁾ A bérleti szerződés tartalmazza az önkormányzati bérlakásokra vonatkozóan a lakásban való életvitelszerű bentlakás kötelezettségét.

 

(5)⁽²⁾A két hónapot meghaladó távollét és annak nem menthető okból elmulasztott bejelentési kötelezettsége esetén a bérbeadó rendkívüli felmondással élhet a rendelet 37. §-nak figyelembevételével.

                                            

 

 

A bérbeadói hozzájárulás szabályai

 

20. §

 

/1/⁽²⁾ A bérlő élettársa, élettársa gyermeke, testvére, gyermekének házastársa (élettársa) a bérbeadó hozzájárulásával a lakásba költözhet a bérlő bérleti jogviszonyának fennállásáig.

 

/2/ A bérbeadó hozzájárulásával beköltöző /1/ bekezdés szerinti személyek a bérlő halála, illetve a bérlet más módon történő megszűnése esetén kötelesek a lakásból mindennemű elhelyezési igény nélkül kiköltözni. Erre a beköltöző személyeknek írásban kell kötelezettséget vállalnia.                               

   

/3/ Másik lakás biztosítására a bérbeadó hozzájárulásával rendelkezők akkor tarthatnak igényt, ha az /1/-/2/ bekezdésben foglaltak alapján a bérlővel történő életvitelszerű együttlakás legalább 10 évig tartott és megfelelnek a szociális bérlet feltételeinek.

                                                               

 

21. §

 

/1/ A bérbeadó a bérlő írásbeli kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő lakásbérleti jog  folytatása ellenében tartási szerződést kössön természetes vagy jogi személlyel, ha a Tv. 22. § /3/ bekezdésében foglalt kizáró feltételek nem állnak fenn, és a lakásbérlet határozatlan időre szól.

 

/2/ Meg kell tagadni az /1/ bekezdés szerinti hozzájárulást, ha az eltartónak más eltartottal már van tartási szerződése. Erről az eltartót nyilatkoztatni kell.

 

/3/ Ha a tartási szerződést nem a bérleti jog folytatására kötik, az eltartó befogadásához bérbeadói hozzájárulás kell, mely akkor adható meg, ha az eltartó írásbeli nyilatkozatot tesz, hogy a bérlő bérleti jogviszonyának megszűnése esetén a lakásból másik lakás biztosítása nélkül kiköltözik.                    

 

22. § ⁽²⁾

 

/1/ Önkormányzati bérlakás albérletbe nem adható.

 

/2/ Az albérletbe adás olyan súlyos szerződésszegésnek minősül, mely megalapozza a Tv. 25. §-ában foglaltak szerinti bérleti jog felmondását.

 

23. §

 

      A Képviselő-testület a bérbeadói hozzájárulás döntési jogát a polgármesterre ruházza át.    

 

A lakbér megállapítása

 

24. §

 

      A bérbeadó a lakbérekről külön rendeletet alkot.

 

A felek jogai és kötelezettségei

 

A lakás átadása

 

25. §

 

/1/ A bérbeadó a lakást a bérlő részére leltár szerint, tisztán  és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át.

A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. Ha a bérbeadó e kötelezettségének nem tesz eleget, a bérlő a szükséges munkákat helyette és költségére elvégeztetheti a bérbeadó írásban történő felhívását követő 8. nap után.                                                         

     

 

                                                           

/2/ A lakás átadásakor leltárt kell felvenni, melyben fel kell tüntetni a lakás, illetőleg a lakásberendezések tényleges állapotát, valamint a bérlő esetleges észrevételeit. A bérlő az átvételt a leltár aláírásával köteles elismerni.

 

26. §

 

/1/ A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak arra vonatkozóan, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

 

/2/ Megállapodás esetén tételesen rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, a kezdés és a befejezés időpontját, valamint a mindkét fél által elfogadott szakértő által készített költségvetés szerinti bekerülési összeget.

 

/3/ A bérlő a ráfordításait lakbérének szüneteltetésével vagy mérséklésével jogosult visszanyerni.

 

Karbantartási, felújítási, pótlási és cserekötelezettség

 

27. §

 

/1/ A bérbeadó köteles gondoskodni a tisztán önkormányzati tulajdonban levő:

 

       a/  épület felújításáról, állagának karbantartásáról,

 

       b/  épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról,

 

   c/ a falak és a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák, hiányosságok megszüntetéséről, e helyiségek szükség szerinti megvilágításáról,

 

       d/  a háztartási szemét gyűjtését biztosító edényzetről,      

 

e/  a közös használatra szolgáló helyiségek üzemeltetési költségének megfizetéséről.

 

/2/ A bérbeadó egyéb esetekben a társasházról szóló 2003. évi CXXXIII. tv.-ben meghatározottak szerint, a tulajdoni hányadának arányában köteles a költségeket viselni.       

 

 

/3/ A bérlő(k) köteles(ek) gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak, valamint a lakásberendezések karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, cseréjéről, valamint a közüzemi fogyasztásmérők kötelezően előírt és szükség szerinti cseréjéről, melyeknek költségeit köteles viselni.

 

/4/ A bérlő(k) köteles(ek) gondoskodni a közösen használt helyiségek, épületrészek, utak, járdák tisztántartásáról és síkosságmentesítéséről a társasház házirendje szerint.

 

 

 

/5/ A /3/-/4/ bekezdésben foglalttól eltérő megállapodás esetén a bérlő(k) köteles(ek) a bérbeadó által elvégzett fenti munkák költségeit megtéríteni.                

                            

A lakás átalakítása, korszerűsítése

 

28. §

 

/1/ A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti.

 

/2/ A bérbeadó az átalakítás, korszerűsítés költségeit csak akkor vállalhatja át, ha a lakás komfortfokozata ezáltal növekedett.

 

/3/ A bérlő egyúttal köteles a lakás új besorolásának megfelelő lakbér megfizetésére.

 

/4/ A munkák elkészítésére és a költségek megtérítésére egyebekben e rendelet 26. § /2/-/3/ bekezdésében foglalt előírások az irányadók.

 

/5/ Amennyiben a bérbeadó a korszerűsítési és átalakítási munkákhoz hozzájárult, a bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő igényt tarthat a megállapodásban foglalt értéknövelő beruházásai egy összegben történő megtérítésére a megállapodástól függően, de legkésőbb a bérlet megszűnésétől számított egy éven belül.

 

/6/ A Képviselő-testület az átalakítási és korszerűsítési munkákhoz való hozzájárulás jogát a  polgármesterre ruházza át.    

 

29. §

 

/1/ A felek akár szerződéskötéskor, akár annak megszűnésekor megállapodhatnak abban, hogy a lakás visszaadásakor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, a kölcsönösen elfogadott bérlői költségtérítés fejében.

 

/2/ A lakás leadásakor kötelezően elvégzendő munkák:

 

      - az átvételkori állapotnak, vagy a megállapodásban rögzítettnek megfelelő falfestés,

 

      - fentiek szerinti mázolás,

 

      - tapéta és falburkolat esetén tiszta és ép állapot,

 

      - lakásberendezések, burkolatok javítása, üzemképesség szolgáltatóval történő igazolása.

                                                                                      

              

A lakásbérlet megszűnése

 

30. §

 

/1/ A szerződésben meghatározott idő elteltével a bérleti jogviszony megszűnik, és a bérlő külön felszólítás nélkül, valamint mindennemű elhelyezési és térítési igény nélkül köteles a lakást a bérbeadónak visszaadni.

 

/2/ A bérbeadónak a lakás visszaadásakor meg kell állapítania a lakás és a lakásberendezések tényleges állapotát, az esetleges hibákat, hiányosságokat, és a megállapításokat írásba kell foglalni.

 

/3/ Nyilatkoztatni kell a bérlőt az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetésének, illetve az ellenérték megtérítésének módjáról, határidejéről.

 

/4/ Ha a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetésére, vagy az ellenérték megtérítésére nem nyilatkozik, illetőleg a bérbeadó a bérlő nyilatkozatát nem fogadja el, a bérbeadó a lakás visszaadásától számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti a bérlő felelősségének megállapítását.

 

/5/ A bérlő köteles a lakás bérét és költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak jegyzőkönyvben át nem adja.

 

/6/⁽²⁾Ha a bérlő a szerződésben meghatározott időben a lakást nem adja vissza, úgy a kiürítéssel, átadással kapcsolatos határozatok végrehajtására - a jegyző a Tv. 90/A. §-on alapuló határozatának kivételével - a bírósági végrehajtásról szóló külön törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

31. §

 

/1/ Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg, a bérbeadó az örököst kötelezi, hogy a lakásban maradt hagyatéki tárgyakat az örökhagyó halálát követő 30 napon belül szállítsa el.

 

/2/ Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból határidőre nem szállítja el, azokat a bérbeadó - az örökös költségére és veszélyére - raktárban vagy arra alkalmas helyiségben helyezheti el. Ennek során a hagyatéki tárgyakról - az erre vonatkozó szabályok szerint - leltárt kell felvenni.

 

/3/ Amíg az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból nem szállítja el, az üresen tartott lakással kapcsolatos olyan üzemeltetési és fenntartási költségek, amelyek egyébként a bérlőt terhelnék, az örököst terhelik. Ezen felül az örököst terheli az /1/ bekezdésben megjelölt határidőn belül a lakásra megállapított lakbér egyszeresének, határidőn túl pedig minden megkezdett hónapra a kétszeresének megfelelő összegű használati díj megfizetésének kötelezettsége.

 

/4/ Ha az elhalt bérlőnek lakbérhátraléka van, akkor a bérbeadó köteles azt hagyatéki teherként bejelenteni, melyért az örökös az örökhagyó hagyatékának erejéig felel.

 

/5/ A Képviselő-testület a hagyatékkal kapcsolatos bérbeadói feladatokat a polgármesterre ruházza át.

 

32. §

 

Ha a bérlő a saját költségén létesített lakásberendezéseket a lakás visszaadásakor leszereli, a bérbeadónak köteleznie kell a bérlőt az eredeti állapot visszaállítására, vagy a visszaállítás költségeinek megtérítésére, illetőleg a rendeltetésszerű használhatóság más módon történő biztosítására.

 

 

A lakásbérleti jog folytatása a bérlő halála esetén

 

33. §

 

/1/ A lakásbérleti jog folytatására jogosult személynek a bérlő halálától számított 30 napon belül kell kérni a jogosultsága elismerését.

 

/2/ Ha a lakásbérleti jog folytatására van olyan jogosult, aki e jogának elismerését az /1/ bekezdésben előírt határidőben nem kérte, a jegyző köteles felhívni, hogy 8 napon belül nyilatkozzon, kíván-e jogával élni. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

 

/3/        Ha a lakásbérleti jog folytatására vonatkozó jogosultság elismerését az eltartó kéri a tartási szerződés alapján, a bérleti szerződés megkötése előtt a jegyző köteles megállapítani, hogy az eltartó a tartási kötelezettségét teljesítette-e. A tartási kötelezettség nem teljesítése esetén a jogosultság elismerését el kell utasítani.

 

/4/⁽²⁾A bérlőkijelölési joggal érintett lakás bérlőjének halálakor, az érintett lakás bérleti jogát csak a bérlőkijelölésre jogosult által meghatározott személy folytathatja.

 

34. §

 

A bérlő halála esetén nem folytathatja a lakásbérleti jogviszonyt az a személy, akinek, vagy házastársának, vagy kiskorú gyermekének a tulajdonában Barcs városban bármely módon hasznosított lakása van.

 

35. §

 

/1/ A lakásbérleti jogot a jogosult változatlan feltételek mellett folytathatja, ha a jogosultságát a bérbeadó a Tv. 32. §-a alapján elismerte.

 

/2/ A lakásbérleti jog folytatására jogosult köteles az elhalt bérlő bérleti jogviszonyából adódó tartozások, hátralékok megfizetésére, kötelezettségek viselésére.

 

/3/        A Képviselő-testület a lakásbérleti jog folytatásának elismerését a polgármesterre ruházza át.

 

 

 

 

A lakás elhagyása

 

36. §

 

/1/ Ha a bérlő a lakásból állandó jelleggel kijelentkezett és azt kiürítette, a lakásbérleti jog megszűnik.

 

/2/ A bérbeadó a szerződés felmondása előtt köteles az ismert helyen tartózkodó bérlőt  felhívni, hogy – a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül – igazolja a lakás elhagyásának okát.

 

/3/ Ha a bérlő ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik, a bérlő lakásában levő ingóságok  elszállításáról és megőrzéséről a gyámhatóság által kirendelt ügygondnok útján kell gondoskodni.

 

37. §

 

/1/⁽²⁾ A 36. § /2/ bekezdésének alkalmazása során nem lehet elhagyottnak tekinteni a lakást, ha a bérlő abból azért van  két hónapot meghaladóan távol, mert:

    

         -  gyógykezelésben részesül és folyamatosan gyógyintézetben tartózkodik,

         - lakóhelyén kívül dolgozik és ott nincs állandó lakása,

         -  lakóhelyén kívül végzi tanulmányait,

         -  szabadságvesztés büntetését tölti,

         -  a lakás karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével vagy korszerűsítésével kapcsolatos munkák miatt a lakást rendeltetésszerűen, átmenetileg nem tudja használni.

                                                             

/2/⁽²⁾Az /1/ bekezdésben felsorolt esetekben a bérlő köteles a távollét okát és annak várható időtartamát a bérbeadónak előzetesen bejelenteni.

 

/3/ Amennyiben a bérlő a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az ebből adódóan keletkező károkért teljes mértékben anyagi felelősséggel tartozik.

 

/4/        A Képviselő-testület a bérleti szerződés felmondási jogát a polgármesterre ruházza át.   

 

 

A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlete

 

38. §

 

Az önkormányzat tulajdonában levő helyiségek bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelességeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait a 39. § – 43. §-okban szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.

 

 

 

 

 

 

A bérbeadás feltételei

 

39. §

 

/1/ Helyiséget – a kötelező elhelyezési feladat kivételével – csak versenytárgyalás útján lehet bérbe adni.

 

/2/ A bérbeadó az üres, vagy megüresedett önkormányzati tulajdonban levő helyiségekre csak határozott időre szóló bérleti szerződést köthet.

 

/3/        A határozott időre szóló bérleti szerződés legfeljebb 5 évi időtartamra köthető.

 

Bérbeadás pályázat útján

 

40. §

 

A pályázati eljárás lefolytatására az e rendelet 5-7. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni az alábbi eltéréssel:

 

a/ A pályázat tárgya a helyiségbérleti díj havi összege. A pályázatot az nyeri el, aki a legmagasabb összegű bérleti díj megfizetésére tesz ajánlatot.

 

       b/  A pályázaton meg kell jelölni azt a tevékenységi kört is, amely a helyiségben folytatható.

 

 

A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei

 

41. §

 

/1/ Az önkormányzat tulajdonában levő helyiségre azonos vagy hasonló tevékenységet folytató igénylők közül – írásbeli közös kérelmük alapján – bérlőtársi szerződés is köthető.

 

/2/ Ha valamelyik bérlőtárs jogviszonya megszűnik, a visszamaradt bérlőtárs kérelmére az egész helyiség bérlőjévé válik.

 

/3/        Ha a visszamaradt bérlő a /2/ bekezdésben foglalt jogával nem kíván élni, a helyiséget kisebb helyiségre cserélheti vagy a bérbeadótól kisebb cserehelyiséget igényelhet, ha a cserélő fél a helyiségre fennálló bérleti szerződés feltételeit magára nézve kötelezőnek ismeri el.

 

/4/ A visszamaradt bérlő a bérletet bérlőtársi jogviszonyban, az általa választott bérlőtárssal is folytathatja a bérbeadó hozzájárulásával kötött szerződés alapján.

 

42. §

 

/1/ A bérbeadó nem köteles a bérlőnek a helyiséget úgy bérbe adni, hogy az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon legyen kialakítva, felszerelve, illetve berendezve.

 

/2/ A bérlő köteles gondoskodni a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat /portál/, kirakatszekrény védőtető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezés karbantartásáról, továbbá a bérlő tevékenysége érdekében szükséges felújításokról, pótlásokról, illetőleg ezek cseréjéről.

 

/3/ A bérlő köteles gondoskodni továbbá az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetve tart üzemben, az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztántartásáról, ha az a  bérlő tevékenysége miatt vált szükségessé, az üzlet közterülettel érintkező járdaszakaszának síkosságmentesítéséről, továbbá a bérlő tevékenységével kapcsolatban keletkezett  nem háztartási szemét elszállításáról.

 

/4/ A helyiség bérletére vonatkozó bérleti szerződésben a bérlői, bérbeadói jogokat és kötelezettségeket pontosan meg kell határozni.

 

/5/⁽²⁾A bérbeadó évente két alkalommal köteles ellenőrízni az önkormányzati bérlakások rendeltetésszerű használatát, a lakásban való életvitelszerű bentlakást, melyhez a bérlőnek a lakásba jutást (mindkét félnek megfelelő időben) biztosítani kell, és az ellenőrzést tűrni köteles.

 

/6/⁽²⁾A bérlő a rendkívüli káresemény, vagy veszélyhelyzet miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítási munkák elvégzését nem akadályozhatja.

 

 

A helyiség bérleti jogának átruházása és elcserélése

 

43. §

 

/1/ Az önkormányzat tulajdonában levő helyiség csak másik önkormányzati tulajdonú helyiségre cserélhető, az eredeti bérleti szerződésben foglalt feltételek szerint.

 

/2/        A bérbeadó a helyiség bérleti jogának átruházásához hozzájárul:

 

      a/  ha az új bérlő által gyakorolni kívánt tevékenységének a jogszabály által előírt feltételei biztosíthatók, és a tevékenység a helyiség rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti;

 

      b/  ha az új bérlő vállalja, hogy a szerződés megkötésével egyidejűleg a helyiség éves bérleti díjának megfelelő összegű pénzbeli térítést fizet az önkormányzatnak.

                                                                

/3/ Ha olyan helyiséget kívánnak elcserélni, amelyre határozatlan idejű bérleti szerződés áll fenn, a csere csak akkor hagyható jóvá, ha a felek közös megállapodással módosítják a bérleti szerződést legfeljebb 5 évre szóló határozott időtartamúvá.

 

/4/        A Képviselő-testület a bérleti jog átruházását a polgármester hatáskörébe utalja.

 

 

 

 

 

 

 

Vegyes rendelkezések

 

44. §

 

/1/ A jegyző folyamatosan nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában levő és bérbeadás útján hasznosított, illetve üresen álló lakásokról és helyiségekről.

                                                      

/2/        A lakásnyilvántartás tartalmazza:   

 

      a/   a lakás alapterületét, szobák és egyéb helyiségek számát, komfortfokozatát, társasháztulajdon esetén a közös tulajdoni hányadot,

 

      b/  a bérlő nevét,

 

      c/  a bérleti jogviszony időtartamát,

 

      d/  a lakásbérbeadás módját,

 

      e/  esetleges tartási szerződés esetén annak megjelölését,

 

      f/    a bérlőkijelöléssel rendelkező szervezetet és a kijelölés számát.

 

/3/ A jegyző folyamatosan nyilvántartást vezet a szociális bérlakásra lakásbérleti ajánlatot tevő személyekről.

E nyilvántartás vezetéséhez az állampolgár az alábbi személyes adatszolgáltatásra köteles:

 

      a/  név, születési hely, idő, anyja neve, családi állapota,

 

      b/  lakóhelye és tartózkodási helye,

 

      c/  jövedelmi, vagyoni viszonyokra vonatkozó igazolás, nyilatkozat,

 

      d/  tartós egészségkárosodás esetén az egészségi állapotra vonatkozó orvosi igazolás.

     

Ezen adatszolgáltatási kötelezettség vonatkozik az ajánlatot tevő állampolgárral közös háztartásban élő valamennyi személyre.

 

/4/ A fenti adatok közül nem hozhatók nyilvánosságra az állampolgár vagyoni, jövedelmi viszonyait érintő, valamint az egészségi, családi állapotára vonatkozó adatok.

 

/5/ A nyilvántartásból az ajánlatot tevőt törölni kell, ha a szociális rászorultság nem áll fenn. Rászorultság esetén a nyilvántartásban szereplő állampolgár részére e rendelet alapján adható lakás bérbe.

                      

 

 

 

 

 

A Képviselő-testület feladatai

 

45. §

 

/1/  Határozattal dönt a szociális jellegű bérlakást igénylők névjegyzékre kerüléséről, valamint az önkormányzati lakás bérbeadásáról, kivéve a szakember elhelyezés érdekében történő bérbeadást.

 

/2/        Határozattal dönt a névjegyzéken levő igénylő névjegyzékről való törléséről.

 

/3/ Önkormányzati kisajátítás, közérdekű feladat esetén jogosultság figyelembe vétele nélkül biztosít önkormányzati bérlakást.

                                                               

/4/ Az éves költségvetés keretében meghatározza az e rendelet alapján kezelt és hasznosított lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek felújítására, karbantartására, javítására fordítandó összeget.

 

Az Egészségügyi, Szociálpolitikai és Városfejlesztési, Környezetvédelmi,

Turisztikai⁽⁵⁾  Bizottságok feladatai

 

46. §

 

/1/ Döntenek a szociális lakás bérbevételére előterjesztett és nem megfelelő kérelmek elutasításáról.

 

/2/ Javaslatot tesznek a Képviselő-testületnek a szociális bérlakást igénylők bérbeadási névjegyzékére.

 

/3/ Javaslatot tesznek a szociális bérlakást igénylők névjegyzékén szereplő igénylők bérlőkijelölésére.

 

/4/        Részt vesznek a pályázatokkal, versenytárgyalásokkal kapcsolatos eljárásokban.

 

A polgármester feladatai

 

47. §

 

/1/        A Képviselő-testület elé terjeszti a javasolt szociális lakásbérbeadási névjegyzéket.

 

/2/        A Képviselő-testület elé terjeszti a javasolt bérlőkijelölést a szociális bérlakásra.

 

/3/        A pályázat útján történő bérbeadásra a pályázatot kiírja.

 

/4/        A lakásbérleti jog folytatásához a jogosultságot elismeri.

 

/5/        A lakás elhagyása esetén a bérleti szerződést felmondja.

 

/6/        Dönt a bérbeadói hozzájárulást igénylő feladatokban.

 

/7/ Engedélyezi a bérlő részére a lakás vagy helyiség átalakítási, korszerűsítési munkáinak elvégzését.

 

/8/ Dönt a hagyatéki tárgyaknak - az örökös terhére és veszélyére - raktárban történő elhelyezéséről.

 

/9/        Engedélyezi a helyiség bérleti jogának átruházását.

 

/10/ Dönt a szakember-elhelyezéssel kapcsolatos bérbeadásról.                                        

         

/11/ A Városgazdálkodási Igazgatóságot negyedévente elszámoltatja a beszedett bérleti díjakról.

 

A jegyző feladatai

 

48. §

 

/1/        Ellátja a lakásokkal, helyiségekkel és igénylésekkel kapcsolatos nyilvántartási feladatokat.

 

/2/        Ellátja a pályázatokkal és versenytárgyalás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat.

 

/3/ A bérlő halála esetén a lakásbérleti jog folytatására jogosultat - amennyiben 30 napon belül nem kérte a jogosultsága elismerését - felszólítja nyilatkozatának megtételére.

 

/4/        Az önkényes lakásfoglalások esetén intézkedik a lakás kiürítéséről.                     

                                                       

             

A Városgazdálkodási Igazgatóság feladatai

 

49. §

 

/1/        A kijelölt ajánlattevővel megköti a bérleti szerződést.

 

/2/        Ellátja a lakások átadás-átvételével kapcsolatos feladatokat.

 

/3/        Leltár alapján átadja a bérlőnek a lakásberendezési tárgyakat, feltüntetve azok állapotát.

 

/4/ A bérbeadó és a bérlő megállapodása alapján elvégzi a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételét.

 

/5/ Gondoskodik a bérbeadót terhelő üzemeltetési, karbantartási, és felújítási kötelezettségek teljesítéséről.

 

/6/  Gondoskodik a bérleti díjak közléséről, a bérlőt terhelő vízdíj megállapításáról, és a díjak beszedéséről.

 

/7/ A beszedett díjakról negyedévente a polgármester felé elszámol.

 

/8/ A bérbe adott lakásokról nyilvántartást vezet, megüresedett lakás esetén a visszavételről a jegyzőt értesíti.

 

/9/ Kapcsolatot tart a társasházak közös képviselőivel, ellát közös képviselői feladatokat - a lakóközösség megbízása alapján -, a közgyűléseken képviseli az önkormányzatot a tulajdoni hányad arányában, és viseli a tulajdoni hányad arányában fizetendő társasházzal kapcsolatos költségeket.

 

/10/⁽²⁾Évente két alkalommal ellenőrzi az önkormányzati bérlakások rendeltetésszerű használatát és az életvitelszerű bentlakást. Az ellenőrzést 8,0-20,0 óra közötti időszakban előzetes értesítés mellett végezheti.

 

Átmeneti rendelkezések

 

50. §

 

/1/ Az e rendelet hatályba lépését megelőzően kötött szerződések esetében az eljárás megindításakor hatályban levő rendelkezéseket kell alkalmazni.

 

/2/ A névjegyzéken levő ajánlattevővel a rendelet hatálybalépése után a lakástörvényben és e rendeletben meghatározott tartalmú bérleti szerződés köthető.

 

/3/ A rendelet hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben e rendelet szabályait kell alkalmazni.                                                               

 

 

 

Értelmező rendelkezések

 

51. §

 

      E rendelet alkalmazása során használt fogalmakra a Ptk-ban és a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv.-ben foglalt értelmező rendelkezések és meghatározások az irányadók

 

Záró rendelkezések

 

52. §

 

/1/ Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

 

/2/ A rendelet kihirdetéséről az SZMSZ előírásai szerinti helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

/3/ A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Barcs Város Önkormányzatának az önkormányzat rendelkezése alatt álló lakások és helyiségek bérletéről szóló 4/1994. (II.4.) sz. rendelete, az azt módosító 7/1995. (III.24.) sz. és 13/2000. (V.26.) sz. rendelete, valamint a képviselő-testület szerveire átruházott hatáskörökről szóló 7/2001. (IV.6.) sz. önkormányzati rendelet 5. § /2/ bekezdése. 

 

Záradék

 

53. § ⁽³⁾

 

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

 

B a r c s, 2004. február 19.

 

 

                      Balázsné Dr. Vástyán Krisztina  s.k.                              Feigli Ferenc s.k.

                                             jegyző                                                         polgármester

 

 

 

Az ^(1)-(5) rendeletekkel  egységes szerkezetbe foglalt rendelet hiteles.

 

B a r c s, 2011. március 25.

 

 

 

                                                                                                           Balázsné dr. Vástyán Krisztina

                                                                                                                                                                                                                               címzetes főjegyző

 

 

⁽¹⁾         30/2004.(VI.25.) rendelet.

      Hatályos: 2004. 06. 25-től

 

⁽²⁾            7/2004.(III.24.) rendelet.

            Hatályos: 2006. 03. 24-től

 

⁽³⁾     19/2009.(VIII.4.) rendelet.

Hatályos: 2009.08.04-től

 

 ⁽⁴⁾   30/2009.(XII.4.) rendelet.

        Hatályos: 2009.12.04-től

 

⁽⁵⁾    4/2011.(III.25.) rendelet.

        Hatályos: 2011.03.25-től