A tájékoztató célja, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szól, 2005. november 1-jén hatályba lépő 2004. évi CXL. törvénynek (továbbiakban: Ket.), az ügyfelek szempontjából alapvetően új, vagy változott szabályainak ismertetésével segítséget nyújtsunk abban, hogy az állampolgárok az eljárás során jogaikat megfelelően érvényesíthessék.

Eljárási alapelvek
Hogyan kell eljárni a közigazgatási ügyekben a hatóságoknak?

- Gyorsan, szakszerűen, ügyfélbarát módon.
- Kiemelten fontos alapelv a méltányosság és biztosítani kell az elektronikus ügyintézés lehetőségét.


Melyek azok az alapelvek melyeket a közigazgatási eljárások teljes tartalma alatt a hatóságoknak alkalmaznia kell?

A Ket. az eljárási alapelvek körét átstrukturálja (illetve átfogalmazza), több alapelvet fogalmaz meg és azok tartalmát részletekbe menően fejti ki.
Alapelvek:
- jogszerű eljárás elve, együttműködés elve
- törvény előtti egyenlőség, a diszkrimináció tilalma, az egyenlő bánásmód követelménye
- a hivatalbóli eljárás elve
- költségtakarékos eljárás elve
- az e-ügyintézés ösztönzése

Milyen jogok illetik meg az ügyfelet a közigazgatási hatósági eljárásban?
- a tisztességes ügyintézéshez való jog,
- határidőn belüli döntéshez való jog,
- az anyanyelv használata a törvényben meghatározott keretek között,
- a nyelvi kiszolgáltatottság tilalma,
- a közigazgatási szerv kitanítási kötelezettsége,
- a hatóság kártérítési kötelessége jogellenes eljárás, döntés esetén, valamint a hatóság kártalanítási kötelezettsége jogszerű károkozás esetére,
- a jogorvoslathoz való jog,
- az iratbetekintési jog.

Milyen kötelezettségek terhelik az ügyfeleket?
Legfontosabb kötelezettségük a jóhiszemű eljárás kötelezettsége.

Hogyan változtak a nyelvhasználat szabályai a közigazgatási hatósági eljárásban?

A megyében települési kisebbségi önkormányzat működik Pálmajor, Ecseny, Lakócsa, Potony, Szentborbás és Tótujfalu településeken. E települések képviselő testületei saját önkormányzati rendeletükben dönthetnek úgy, hogy a magyar nyelv mellett a kissebségi nyelv is hivatalos nyelv. A magyar állampolgár nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó polgártársaink nyelvüket szabadon használhatják a hatóság előtt, nyelvhasználatukból keletkező költségek, pl. tolmácsolás kiadásai a hivatalt terhelik.

A külföldiek sem szenvedhetnek hátrányt a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt az eljárásban. Biztosítani kell számukra, hogy írásban, szóban anyanyelvüket használják. Különbség a nyelvhasználattal összefüggő költségviselés tekintetében mutatkozik meg. Ha külföldi ügyfelek jogaik védelme érdekében fordulnak a hatósághoz, vagy ha a hatóság velük szemben azonnali intézkedést akar tenni, akkor a tolmácsolás, fordítás költségeit a HATÓSÁG viseli, míg minden más, azaz nem rendkívüli helyzetben a "RENDES ESETEKBEN" A KÜLFÖLDI nyelvhasználatának a költségeit (tolmács, fordítás) az ügyfelek maguk viselik.

KI AZ ÜGYFÉL?

Jelentősen változott az, hogy a hatóságok kit tekintenek ügyfélnek.
Az eljárás egyik kiinduló pontja az ügyfél. Akár kérelemre, akár hivatalból indulnak az eljárások, a hatóságnak meg kell állapítania, hogy a hozzáforduló természetes személy, vagy jogi személy, szervezet ügyfele-e. A november 1-jétől hatályba lépő törvény jelentősen bővítette az ügyfelek körét. E szabály módosítás a polgárok alkotmányos jogait védi, hiszen ügyfélként jogaik érvényesítésére számos lehetőségük van.
Ügyfél nélkül nincs hatósági eljárás. A hatóságnak kötelessége vizsgálni, hogy az, aki az eljárást kezdeményezte, vagy akivel szemben az eljárást folytatni akarja ügyfél-e. Ne lepődjenek meg, ha bizonyos esetekben nem minősíti önöket a hatóság ügyfélnek, erre döntést kell hoznia, a döntés neve végzés, s ez a döntés fellebbezhető.

Milyen körrel bővült a hatóságok ügyfeleinek köre?

- Leglényegesebb változás, hogy a létesítménnyel kapcsolatos, illetve tevékenység engedélyezésére irányuló eljárásban ügyfélnek minősülnek a hatásterületen lévő ingatlanok tulajdonosai, és jogszerű használói.
- Törvény által meghatározott esetben ügyfél lehet a társadalmi szervezet, is.

Mikor járhat el külföldön magyar hatóság az ügyfél ügyében?

A Ket. rendelkezése szerint külföldön az ügyfél hatósági ügyében a magyar külképviseleti hatóság vagy a konzuli szolgálat jogszabály felhatalmazása, illetve nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján járhat el. Az ilyen ügyeket a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény szabályozza.
Ilyenek például:
- elveszett úti okmány pótlása,
- képviselet ellátása,
- halotti anyakönyv beszerzése,
- uniós állampolgárok egyes ügyei az ügyfél kérelmére.

Kell-e új hatóságokat megtanulnunk, vagy a szokott módon és a szokott hivatalban intézik-e ügyeinket?

Bármilyen furcsán is hangzik, 2005. november 1. után hatóságként fog eljárni egy kéményseprő cég, vagy egy "zöld kártyát" kiállító autószerviz is, miután az új szabályok e szerveket is hatósági szervnek minősítik. Általuk kiadott igazolások hatósági ügynek minősülnek.

Ezen túlmenően leggyakrabban a jegyzővel, a helyi képviselőtestületekkel, polgármesterrel, képviselőtestületek bizottságaival, területi államigazgatási szervekkel (ÁNTSZ, közigazgatási hivatal, földhivatal stb.) fognak találkozni mindennapi ügyes-bajos dolgaik intézése során, azaz a közigazgatási szervek köre alapvetően nem változott.

Honnét tudhatja meg, hogy a sok államigazgatási szerv közül az adott ügyben melyik köteles és jogosult eljárni?

A megszokott életünk e tekintetben alapvetően nem változik. Csupán egy kis módosulás következett be. A jövőben jogot kapnak eljárásra azok a hatóságok, ahol a jogellenes magatartást elkövették. Ez az elkövetési hely szerinti hatóság is eljárhat adott esetben.

Hogyan szerezhet tudomást arról, hogy folyik-e az Ön által indított eljárás, vagy hatóság hivatalból folytat-e Önnel kapcsolatosan eljárást?

Az eljárás kérelemre és hivatalból is indulhat. Kérelemnek tekintik a hatóságok a bejelentést, panaszt, nyilatkozatot is.

Az új szabályozás kötelezi az eljáró hatóságokat arra, (néhány kivételtől eltekintve) hogy az eljárás indításáról értesítse ügyfeleit. Történetesen, pl. ha szomszédja építkezni akar, és ezirányú kérelmet nyújt be a polgármesteri hivatalban, erről, mármint az építési engedélyezési eljárás megindulásáról Önt 5 napon belül értesíteni fogják, hogy erről időben információval rendelkezzen.
Ha a hatóság hivatalból indít eljárást Önnel kapcsolatban erről is 5 napon belül értesítést fog kapni 2005. november 1-jétől.

Az értesítési kötelezettség

Hogyan szerezhet információt arról, hogy ki intézi az ügyét, illetve mennyi időn belül várhatja döntést?

Ön kérheti, ha indítja az eljárást, hogy értesítse Önt a hatóság arról, hogy ki intézi az ügyét, hogy lehet Őt elérni telefonon vagy személyesen, illetve mennyi időn belül kell döntést hozni ügyében. Az értesítés határideje 5 nap, módja: levélben történő értesítés.

Milyen más módon szerezhet tudomást arról, hogy folyik-e eljárás?

A hatóság nem levél formájában, hanem hirdetményi úton továbbá közhírré tétel útján (a hatóság hirdetőtábláján történő nyilvánosságra hozatallal, a hivatalos lapjában, és ha ilyennel rendelkezik internetes honlapján) ad értesítést az alábbi esetekben:

- A létesítménnyel kapcsolatos, illetve a tevékenység engedélyezésére irányuló eljárásban a hatásterületen lévő valamennyi ingatlan tulajdonosnak és az ingatlannyilvántartásban bejegyzett jogszerű használónak.
- Minden egyéb esetben, amikor az eljárás jelentős számú ügyfelet érint.

Azaz az eljárás indulásakor a hatóság megvizsgálja, hogy a kérelem valaminek a létesítésére, létrehozására (pl. építésre, átalakításra, beruházásra) irányul-e, vagy az ügyben valamilyen munkát, tevékenységet akarnak-e végezni (pl. boltot, vendéglőt, asztalos tevékenységet műhelyben folytatni). Ha ilyen ügyről van szó, azt kell vizsgálnia, a tervezett létesítmény, vagy tevékenység rendes üzemvitel mellett, folyamatosan, vagy rendszeresen számottevő mértékű hátrányos fizikai hatást gyakorol-e egy jogszabályban vagy más módon meghatározott módon megállapított földrajzi területen.
E két esetben levélben értesítés nem érkezik Önhöz, ezért érdemes rendszeresen a hatóság hirdetőtábláját elolvasni, vagy hivatalos lapját, illetve internetes honlapját megszemlélni.

Eddig azt szokhatták meg, hogy a hatóság az eljárás befejezéseként hozott egy döntést. November elsejétől sokkal több döntéssel találkozhatnak.
1. A közigazgatási hatóságoknak gyorsan (a kérelem megérkezésétől számított 8 napon belül) el kell döntenie, hogy foglalkoznia kell-e az üggyel. Meg kell állapítania, hogy folytathat-e eljárást. Ha az eljárás lefolytatása a jogszabály tilalma miatt nem lehetséges
A kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania végzéssel (pl.: a magyar hatóság nem járhat el, vagy az adott hatóságnak, pl. önkormányzatnak nincs az adott ügyben hatásköre, illetékessége, vagy korábban az érintett ügyet már érdemben elbírálták, vagy késedelmesen lett előterjesztve, illetve az ügy nem hatósági ügy mert pl. az egy önkormányzati rendelet alkotásra vonatkozó javaslat, vagy a bíróság hatáskörébe tartozik).

2. A hatóságnak az eljárás minden szakaszában vizsgálnia kell, hogy van-e helye eljárásnak. Ha azt észleli, hogy a törvényben meghatározott eljárást megszüntető okok bekövetkeztek, az eljárást meg kell szüntetnie végzéssel (pl.: az ügyfél a kérelmét visszavonta, vagy az ügy tárgya megsemmisült, vagy az ügyfél meghalt és nincs jogutódja, okafogyottá vált az ügy, vagy jogszabályi változás miatt az ügy már nem az adott hatóságra tartozik).

3. A hatóság mérlegelhet is az eljárás megszüntetése kérdésében. Ha nincs elegendő adat a döntéshez, mert pl.: az ügyfél hiánypótlási kötelezettségének nem tett eleget, akkor megszüntetheti az eljárást.

Találkozhatnak ún. eljárást felfüggesztő végzéssel is.
Ekkor a hatóság nincs abban a helyzetben, hogy döntést tudjon hozni, pl. más szervnek kell dönteni, vagy ha jogutód kiléte vitás. Kérheti maga az ügyfél, azaz Ön is az eljárás felfüggesztését, de ennek törvényi korlátai vannak.

Minden olyan esetben, ahol a hatóság abban dönt, hogy nem folytatja az eljárást, (kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása, eljárás megszüntetése, eljárás felfüggesztése) Önnek fellebbezési lehetősége van, ha nem ért egyet a meghozott végzéssel.

Kis mértékben változtak az ügyintézés határidejére vonatkozó szabályok.

Az eljárásokat a jövőben is általában 30 nap alatt kell lefolytatni.
A kiskorúak megélhetését és életfeltételeinek biztosítását szolgálja az a szabály, hogy ügyeikben a jövőben soron kívül kell eljárnia a hatóságoknak. Ez nem egy pontosan körülírt ügyintézési határidő, de azt jelenti, hogy a lehető legrövidebb időn belül kell döntést hozni. A kivételes lehetőség, ugyanakkor nem jelentheti mások diszkriminatív megkülönböztetését.
Továbbra is alapvetően széleskörű vizsgálatot igénylő nagy jelentőségű, több hatóság együttműködését igénylő hatósági ügyekben törvény e 30 napos határidőnél hosszabb határidőt is meghatározhat.
Fontos tudnia, hogy számos a hatóságok közötti eljárásra nyitva álló határidő nem számít be a 30 napos ügyintézési határidőbe. Pl.: a szakhatósági nyilatkozat beszerzésének időtartama.

A Ket. vívmánya a polgár adminisztratív terheinek csökkentése

A kérelem, illetve mellékletei benyújtásának szabályai lényegesen változtak.

Nagy könnyítést jelenhet az Ön számára az az újítás, mely szerint a szakhatósági állásfoglalást nem Önnek, hanem a hatóságnak kell beszerezni (pl.: üzletműködési, építési ügyekben stb.). Ezzel időt, energiát, pénzt spórolhat meg, nem beszélve arról, hogy megkíméli magát a "rendes ügyintézés" fárasztó következményeitől.
A komfortérzetet erősíti az a szabály is, hogy olyan adat igazolását nem lehet kérni Öntől, melyet valamelyik közigazgatási szerv jogszabály által rendszeresített hatósági nyilvántartása tartalmaz.
Ezeket az adatokat Ön helyett a hatóság fogja beszerezni. Természetesen az ezzel járó költség (eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj) az Ön pénztárcáját fogja apasztani.

Kérelem előterjesztésére vonatkozó könnyítés

Csak magánszemély ügyfelek részére érvényes az a lehetőség, hogy az eljárás megindítására irányuló kérelmüket a lakóhelyük, munkahelyük szerint illetékes jegyzőnél is előterjeszthetik a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerven kívül.

Mi a teendő, ha az ügyintézőt, elfogultnak tartják?

Figyeljenek oda arra is, ha úgy érzik, a kérelmüket elbíráló ügyintéző nem tárgyilagos, objektív eljárása megkérdőjelezhető, elfogult valamilyen oknál fogva. Lehetőségük van arra, hogy ezt jelezzék az érintett köztisztviselő főnökének. Erről a kérelemről egy végzés megnevezésű döntésben fog állást foglalni a hatóság vezetője, mellyel szemben önállóan fellebbezni nem lehet.

Melyek az idézés, azaz a hatóság előtti kötelező megjelenés szabályai

Ha az a váratlan helyzet állna elő, hogy Önök idézést kapnak egy közigazgatási hatóságtól, nem kell megijedniük. Az idézésben ugyanis pontosan meg lesz jelölve, hogy milyen ügyben, milyen minőségben akarják Önöket meghallgatni az idézésben megjelölt helyen és időpontban. Nem szabad félvállról kezelni az idézést, hiszen az megjelenésre kötelezi Önöket. Amennyiben nem jelennek meg a megjelölt időpontban a hatóság előtt, számolhatnak azzal, hogy 5.000,-Ft-tól 500.000,-Ft-ig terjedő eljárási bírsággal sújthatják Önöket emiatt. Ha ismételt idézésre sem tisztelik meg megjelenésükkel a hatóságot, a rendőrség közreműködésével elővezettethetik Önöket.

Ha Ön ügyfélként szerepel egy hatósági eljárásban, az eljárás során bármikor élhet azon jogával, hogy írásban vagy szóban nyilatkozatot tegyen. Élhet e joggal, de vissza nem élhet. Ha ugyanis - a hatóságok az Ön jóhiszeműségét feltételezik - az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, vagy jelentős tényt elhallgat - magyarán füllent, vagy szándékosan hallgat - eljárási bírsággal sújthatja az eljáró hatóság, ha erre rájön, melynek összege november 1-jétől tetemes lehet.

Hogyan kell tanúvallomást tenni?

Ha valamilyen oknál fogva tanúként "keveredne" bele egy hatósági ügybe, ne felejtse el az igazmondásra vonatkozó tízparancsolati intelmet, és az eljárási törvény szabályait, melyre egyébként figyelmeztetni fogják. Amennyiben nem mondana igazat, a Büntető Törvénykönyvünk alapján hamis tanúvallomás miatt a bíróság egy évig terjedő szabadságvesztést, közérdekű munkát, vagy pénzbüntetést szabhat ki.
Nem kell félnie retorziótól és hátránytól annak, aki őszintén elmondja ismereteit. Kérheti, hogy személye az eljárás alatt és azt követően is maradjon titokban Az ilyen tanút hívja a Ket. VÉDETT TANÚNAK.
Tehát ha a bejelentő kéri, hogy személyes adatait a hatóság zártan kezelje, indokolt kérelme alapján ennek helyt adhat a hatóság vezetője. Ebben az esetben lezárt és lepecsételt borítékban kerül elhelyezésre a zártan kezelt adat, s a bejelentő inkognitóban marad a nyilvánosság előtt.

Gyakori kérdés mi ismerhető meg a közigazgatási hatósági iratokból, azaz mit értünk az iratbetekintés joga fogalma alatt? A hatóságnak az iratbetekintési jog gyakorlása során gondoskodnia kell arról, hogy védett adat, hivatásbeli titok, vagy személyes adat sem az eljárás alatt, sem azt követően ne juthasson illetéktelen személyek tudomására. Az adatvédelmi előírások megtartása miatt, ha Ön iratbetekintést kér először a hatóságnak el kell döntenie, hogy milyen adatok ismertethetők meg.
Más az irat megismerési joga a szakértőnek, a tanúnak, és más a hatóság ügyfelének. Az is előfordulhat, hogy harmadik, kívülálló személy akar más személyek között folyt eljárás irataiba betekinteni. Ne lepődjön meg, ha azonnal nem adja oda az aktát az ügyintéző, hanem kéri, foglaljon helyet, hogy az iratot betekintésre előkészíthesse.

Az iratbetekintés nagyon fontos ügyféli jog. A nem védett és nem tiltott adatok kivételével az ügyében az eljárás során keletkezett iratokba betekinthet, vagy pénzért másolatot kérhet.
Amennyiben úgy érzi, hogy az iratbetekintési jogát korlátozzák, vagy azt kizárták, nem érdemes vitatkoznia, hiszen azt majd az ügyben hozott határozat elleni fellebbezésében sérelmezheti.

Ha viszont Ön ügyfélként az eljárás jogerős lezárását követően kíváncsi az iratok tartalmára, s azt a kérelmét elutasítják, az erről szóló végzéssel szemben önálló fellebbezéssel élhet. Fellebezhet akkor is ha kívülállóként nem biztosítják Önnek az iratmegtekintés jogát.

Vannak olyan döntések, amelyek bárki által azaz korlátlanul megismerhetők.
Melyek ezek?

a) állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy ügyfélnek e tevékenységével kapcsolatban hozott döntések;
b) közérdekű keresetindítással megtámadható döntések;
c) az adott tevékenységgel összefüggésben a hatásterületen élő lakosság jelentős részét érintő ügyben hozott döntések;
d) a fogyasztók, illetve a munkavállalók munkavédelmi, munkabiztonsági jogait közvetlenül érintő ügyben hozott döntések;
e) az épített és természeti környezet, illetve a kulturális örökség állapotát jelentősen befolyásoló tevékenységgel kapcsolatos ügyben hozott döntések;
f) korlátozottan rendelkezésre álló természeti erőforrások elosztásáról, illetve felhasználásáról hozott döntések;
g) olyan ügyekben hozott döntések, amelyekben a hatóság az ügyfél számára kizárólagos vagy különleges jogot biztosított;
h) törvény rendelkezései szerint hozzáférhetővé teendő döntések.

Ügyféli jogosítványai egyik alapvető biztosítéka hogy akkor is megismerheti az ügy iratait, ha az eljárás indításáról értesítés hiánya miatt nem szerzett tudomást.

Bizonyítékok ismertetése

Korábban említettük, hogy az eljárás megindításánál Önöket - amennyiben ügyfelek - értesíteni fogják. Amennyiben az eljárás megindításáról szóló értesítést a hatóság mellőzte, de bizonyítási eljárást folytatott le, ennek befejezésétől számított 5 napon belül értesíti Önöket, hogy a bizonyítékokat megismerhetik, ezzel kapcsolatosan észrevételt tehetnek.

Új döntési forma jelenik meg a neve VÉGZÉS.

Aki járt már bíróságon, vagy látott már bírósági döntést, találkoztatott végzésekkel. Nos, a polgári eljárásjog és a büntetőeljárásjog mellett a jövőben a közigazgatási eljárásban is hoznak végzéseket november 1-jétől. A végzés megnevezéstől nem kell megijedniük, az eljárás során felmerült eldöntendő kérdéseket bírálják el (pl. igazolási kérelem, eljárás megszüntetése, eljárás felfüggesztése stb.). Az ügy érdemében pedig továbbra is határozat formájában döntenek a hatóságok.

Ékes bizonyítéka a törvény polgárbarátságának az is hogy a hatóság nem csak diktál, hanem szerződhet is.

Új intézmény a Ket-ben a hatósági szerződés.
Hihetetlennek tűnik első nekifutásra az a tény, hogy november 1-jétől a hatóság szerződést köthet Önökkel határozathozatal helyett. E jogintézménynek nálunk múltja nincs, csak jövője. Persze sok feltételnek kell megvalósulnia ahhoz, hogy ez működjön. Jogszabály engedheti meg meghatározott ügyekben (elsősorban környezetvédelem, tűzvédelem, építésügyi igazgatás stb.) és számos egyéb érvényességi kelléknek kell ahhoz fennállnia, hogy az "üzletet" nyélbe lehessen ütni. Aki a részletszabályokra kíváncsi, az megtalálja ezt a Ket. 76-77. §-aiban.

Hogyan szerez Ön a hatóság döntéséről tudomást?

Legáltalánosabb forma a döntés tértivevényes levélben történő közlése. Közölheti a döntést tehát a hatóság postai úton, személyesen írásban vagy szóban, elektronikus dokumentum formájában, illetve távközlési eszköz útján, a hatóság kézbesítője útján. Kézbesíthető a döntés úgy is, hogy az ügyfél bíz meg a döntés átvételére más személyt (őt hívjuk kézbesítési meghatalmazottnak) illetve közölheti a döntést a kézbesítési ügygondnok is.
Minden olyan esetben, ahol a hatóság az eljárás indításáról is ügyfeleit hirdetményben és közhírré tétellel értesítette, a döntésről is hirdetmény útján értesíti az ügyfeleket. Más esetekben is lehetséges módja a döntés közlésének a kihirdetés. Pl. az ügyfél lakcíme, illetve székhelye (telephelye, fióktelepe) ismeretlen, vagy ha a postai küldemény azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a címzett ismeretlen helyen tartózkodik vagy címe ismeretlen, és a nyilvántartó hatóság vagy más állami szerv megkeresése nem járt eredménnyel.

Minden polgárnak alapvető érdeke fűződik ahhoz, hogy a döntés jogerőssé, azaz érvényessé, végrehajthatóvá váljon.

Egy lépés a jogerőssé válás útján a kézbesítési vélelem

Kell, hogy szóljunk, az ún. kézbesítési vélelem megdöntésének szabályairól is. Amennyiben Önöknek hivatalos iratot próbál a hatóság postai úton kézbesíteni, s az első kísérlet után a küldemény nem kereste jelzéssel érkezik vissza, a második kézbesítési kísérletet követő 5. munkanapon az ellenkező bizonyításig kézbesítettnek kell tekinteni az iratokat. A törvény, ha ezt az eljárást a hatóságok lefolytatják, akkor úgy tekinti, mintha kézbesítették volna a döntést. Ezt hívjuk megdönthető kézbesítési vélelemnek. Ha hatósági döntés volt a kézbesítés tárgya, a hatóságnak értesíteni kell Önöket a kézbesítési vélelem beálltáról. Önök a vélelem beálltáról történt tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet terjeszthetnek elő, azaz igazolhatják, hogy nem tehetnek arról, hogy a posta nem tudta Önnek kézbesíteni a döntést. 6 hónapon túl ilyen kérelem nem nyújtható be.

Mennyi idő áll rendelkezésére ahhoz, hogy fellebbezést nyújtson be?

A döntés közlésétől számítva 15 nap. Hirdetményi közlés esetén a kifüggesztést követő 15 napon tekinthető közöltnek a döntés, ezen időponttól számított 15 naptári nap áll rendelkezésre a fellebbezésre.

Hova kell benyújtania a fellebbezést?

Ahhoz a hatósághoz, amely a döntést hozta.

Van-e lehetősége további jogorvoslásra, ha úgy ítéli meg nem megfelelő, jogszabálysértő a II. fokú döntés?
Igen van ez, a lehetőség a döntés bírósági felülvizsgálata.

- A Ket. hatálybalépésétől kezdődően a jogerős közigazgatási döntéssel szemben keresetlevelet az elsőfokon eljárt közigazgatási szervnél lehet benyújtani.
- November 1. előtt nem lehetett a hatóság döntését végrehajtani, ha a bíróságnál a határozat ellen keresetet nyújtottak be. November 1. után a közigazgatási döntés végrehajtásának nem akadálya a keresetlevél előterjesztése. Ha Ön azt szeretné, hogy a hatóság a döntést ne hajtsa végre, Önnek kell kérnie a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztését a bíróságtól.
- Ha valamely közigazgatási hatósági ügyben több ügyfél szerepelt, s az ügyfelek valamelyike a hatóság határozatával szemben bírósági felülvizsgálat iránti keresetet nyújtott be a közigazgatási hatóság e tényről az ügy iratainak a bírósághoz való felterjesztésével egyidejűleg köteles a többi ügyfelet értesíteni.

Az ügyfél jogainak bővülést jelenti az is, hogy szélesedtek a jogorvoslati lehetőségek. A Ket két újabb jogorvoslati lehetőséget biztosít.

Mit kell tudni az újrafelvételi eljárásról?

Aki jártas egy kicsit is a jog kusza útvesztőiben, "dejavu" érzése lehet, hiszen a polgári eljárásjogban a perújítási eljárás az "ikertestvére" az újrafelvételi eljárásnak. Lényeg a lényeg. Az újrafelvételi eljárás iránti kérelmükben olyan bizonyítékra, tényre kell Önöknek hivatkozniuk, mely alapján a jogerős határozattal lezárt ügyükben kedvezőbb döntés született volna Önökre nézve, ha ezt figyelembe vették volna a jogerős határozat meghozatala során. Fontos, hogy ennek a később megismert ténynek, bizonyítéknak már a jogerős határozat meghozatalát megelőzően fenn kellett állnia. Kérelmüket mindig az elsőfokon eljárt hatóság fogja elbírálni, határozatával szemben fellebbezni lehet.

Mikor nyújthatnak be méltányossági kérelmet?

Új jogorvoslati lehetőség a méltányossági kérelem is. Ebben az esetben a nem jogszabálysértő határozat módosítását vagy visszavonását kérhetik, ha a jogerős határozatban foglalt kötelezettség teljesítése Önöknek méltánytalanul súlyos hátrányt okozna, - egy - a határozat meghozatala után bekövetkező valamilyen oknál fogva (egészségi állapot, vagyoni, jövedelmi viszonyok jelentős változása stb.). Fontos szempont, hogy ilyen kérelem csak azokban az ügyekben nyújtható be, ahol az ügyfélen kívül más ellenérdekű ügyfél nem volt az eredeti eljárásban, vagy ha ilyen ellenérdekű fél volt, akkor Ő is hozzájárult a méltányossági döntés meghozatalához.

Hangsúlyozandó, hogy a méltányossági kérelmet mindig ahhoz a hatósághoz kell benyújtani, aki a jogerős határozatot hozta. Ha elsőfokon lett jogerős, az elsőfokhoz, ha másodfokon lett a döntés jogerős, a másodfokú szervhez.
Döntésükkel szemben jogorvoslatnak nincs helye!

A hatóságok döntése gyakran pénz megfizetésére vonatkozik. Fontos változás, hogy pénz megfizetésre kötelezés esetében, ha határidőben nem tesz eleget fizetési kötelezettségének késedelmi pótlékot kell fizetni.

A határidőre történt önkéntes teljesítésben való érdekeltséget teremti meg a törvény a késedelmi pótlék intézményének bevezetésével. A pótlékot mind az ügy érdemében hozott határozat, mind az eljárási végzésekben megállapított, mind a hatósági szerződésből származó pénzfizetési kötelezettségek után fel kell számítani, az esedékesség időpontjától. A pótlék napi mértéke a hátraléknak a felszólítás napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd részének számított része.

Korábban alig szólt a törvény az eljárás költségeinek viseléséről.
A november 1-jétől életbe lépő törvény részletesen szabályozza az eljárási költségek viselésének szabályait.

Milyen új szabályokat tartalmaz a törvény az eljárási költséggel kapcsolatban?
A Ket. által nevesített eljárási költségek:

- eljárási illeték
- igazgatási szolgáltatási díj, valamint
- mindazok az eljárás során felmerült és igazolt költségek, amelyek az ügyfél, a képviselő, a tanú, a szakértő, a tolmács részéről, illetve tevékenységével összefüggésben felmerülnek.

Ellenérdekű ügyfelek esetén a Ket. a polgári eljárásjogban alkalmazott eljáráshoz hasonló költségviselési szabályt alkalmaz, amelyben az adott ügyben a nyertesség vagy vesztesség alapozza meg a költségviselést, amennyiben a hatóság a kérelmet elutasítja a kérelmező ügyfél, illetve ha a kérelemnek helyt ad a másik ügyfél viseli az összes eljárási költséget (ide értve az eljárási illetéket is) főszabály szerint.

Ellenérdekű ügyfelek esetén az eljárási illeték megelőlegezése a kérelmező ügyfelet terheli, míg az egyéb eljárási költségeket az a fél előlegezi meg, akinek az oldalán az adott költség (pl.: útiköltség) felmerült.
A kérelemre indult eljárásban főszabályként az ügyfél viseli az egyéb eljárási költségeket.

Több azonos érdekű ügyfél esetén az egyéb eljárási költséget az ügyfelek eltérő megállapodásuk hiányában egymás között egyenlő arányban előlegezik meg, illetve viselik.

Hivatalból indított eljárásokban az egyéb eljárási költségek megelőlegezése a hatóságot terheli. E költségek végső terhe attól függ, hogy milyen döntéssel zárul a hivatalbóli eljárás. Ha az eljárást lezáró hatósági határozat az ügyfél részére kötelezettséget állapít meg, a felmerült egyéb eljárási költség viselésére az ügyfelet kell kötelezni. Ha az eljárás az ügyfélre nézve nem állapít meg kötelezettséget, az egyéb eljárási költségeket a hatóság viseli.

Gyakran előfordul, hogy személyi, anyagi helyzete miatt gyakran nem képes a polgár az eljárási költségek viselésére. Mit tehet?

Teljes, vagy részleges költségmentesség engedélyezését kérheti. E kérelmét azért, hogy az elbírálás elvei az egész országban azonos legyen egy kormányrendelet segíti. A hatóság az elbíráláshoz jövedelmet és vagyont vizsgál, és annak nagyságától függően hozza meg döntését. Fontos tudni, hogy visszamenőlegesen nem lehet ilyen kérelmet benyújtani. Ha anyagi és megélhetési gondjai vannak, ne feledje, a kérelem benyújtásakor kérje az eljárás teljes tartamára a költségmentesség engedélyezését.